Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A felszabadító hadjárat és Érsekujvár visszafoglalása

király seregével hazament, a hadsereg többi része pedig téli szállásokra tért. Az 1684. év eleje ismét tanácskozásokkal telt el és Lipót császár a pápa erélyes közbenlépésére határozta el csak a török elleni hadjárat folytatását. A haditanácsban a többség azon nézeten volt, hogy egyenesen Buda ellen kell felvonulni. A kisebbség — tekintettel arra, hogy Budavára erős őrséggel van ellátva és alatta jelentékeny török haderő táboroz — Érsekújvár ostromát ajánlotta. Buonvisj bibornok pápai követ is ez utóbbi nézetet pártolta és a császárhoz intézett emlékiratában támogatta.

3) A haditanács többségének határozata értelmében Károly herceg megkezdte előnyomulását. Visegrádot bevette, majd a Dunán átkelve a feltartóztatására küldött sereget Vácznál megverte és Váczot elfoglalta. Erre azután a Duna jobb partjára visszatérve Budavárának ostromához fogott. Azonban a 12.000 főnyi török őrség vitéz elleníliása, továbbá a keresztény táborban jelentkező eleség- és takarmányhiány és ragályos betegségek, amikhez a vezérek egyenetlenség? <s járult, arra kényszeritették, hogy az ostrommal 'elhagyva, seregét téli szállásokra vezesse. Érsekújvár felmentése tehát ismét elmaradt. A keresztény hadsereg visszavonulása az újvári törököket csak elbizakodottabbakká tette. Kapriny János garamszentbenedeki prefektushelyettes okt. 10-én panaszkodik, hogy az újvári török gyakorta intéz támadásokat a vidék ellen

4), következő évi január 3-án pedig maga Heisler tá3) Fraknói: XI. Ince stb. 100. 4) Esztergomi kápt. It. caps. 13., 12., 8. 224