Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a törökök birtokában

újvári őrség portyázásai ellen panaszt emeltek, a nagyvezér kijelentette, hogy ha a kalandozó csapat az 5000-et meg nem haladja és nagy lőszert, azaz ágyukat nem használ, békebontónak nem tekinthető. Leslie gróf mindebben megnyugodott. Hiszen a követségnek tulajdonképeni célja az volt, hogy a bécsi udvar és a porta jóviszonyát fentartsa. Tényleg Achmed nagyvezérnek 1676-ban bekövetkezett haláláig a «barátságos« viszony fenn is maradt. Érsekújvár helyébe Lipótvárat építették fel, mely 1669-ben már készen is állott, de a török világban nemcsak komolyabb szerephez nem jutott, hanem a török kalandozásokat megakadályozni sem tudta. Érsekújvárra a törökök nagy gondot fordítottak. Erre vall az utasítás is, amelyet Häseki Húséin vezérpasa, 1665. május 16—25-ike között kapott. «A vár védelme mint tapasztalt, erőskezű ember hirében álló férfiura, bízatott reá. Vára a végeken lévén, szükséges, hogy az oda beosztott janicsárok mindig helyükön legyenek, ahogy egykét korábbi vizsgálat alkalmával arra már külön is figyelmeztették. Mivel a legtöbb nefert mégis szétengedték, szigorú büntetést kellene kapnia. Valamennyi emberét hivja vissza a várba és telepítse Hadzsi Ibrahim, derkjat-janicsár-agának és Ibrahim janicsár-kathüdának parancsait, mert különben szörnyen fog lakolni.

2

2) Lehetséges, hogy ő volt az, akiről Bél Mátyás írja, hogy jószívű, igazságos, és méltányos ember volt, aki az újvári lakossággal jól bánt. Ez azután vesztét okozta. 1669-ben utódja azzal a paranccsal foglalta el ál2

2) Levélt, közlem. 1929. 92. 213