Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a törökök birtokában

A vasvári békekötésnek érdekes, bár szomorú megokolását olvassuk Sagrado velencei követ jelentésében. A császár nem fcizott a magyarokban. Attól félt, hogy Ausztriától elszakadnak. Ezért Bécsben nem sajnálták, hogy a törökök a magyarokra néhány hely elvesztése által ráijesztettek, «igy majd annál inkább rászorulnak Bécs segítségére. Ez lehet oka, hogy Újvár, melyet a békealkudozásban meg lehet vala tartani, a török kezében maradt.«

2

0) Ugyanígy nyilatkozott Portia herceg is.

2

1) Pedig Érsekújvár birtokában a törököt az egész Vágvölgy uralta s az összeköttetés az ország keleti és nyugati része között is megszakadt, azonfelül igen sok birtokos a hódoltatással egybekötött pusztításoknak lett kiszolgáltatva. Magának az esztergomi érsekprimásnak jövedelme is mintegy 5000 tallérral kisebbedett, mert Érsekújvár és vidékéről eredő jövedelmeit elvesztette, ami a hadiáldozatoknak is rovására szolgált. Érsekújvár tehát továbbra is «a kereszténység testébe lőtt nyíl« maradt. Az érsekújvári generális-főkapitány székhelyét Komáromba helyezték át, s ezzel az ügy el volt intézve. Hogy Magyarország ügyét Bécs mennyire szivén viselte, tanúsítja az 1665. évben gróf Leslie Walter vezetése alatt a portára menesztett küldöttség. Többi között az újvári pasa által behódoltatott 200 falu visszaadását, esetleg Érsekújvár lerontását és a Héttoronyban elzárt keresztény foglyok kiadatását kérték. A nagyvezér azonban minden kívánságot elutasított. Mikor pedig az 2

0) Salamon i. m. 413. 2

1) Szilágyi i. m. VIL 202. 212