Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár a törökök birtokában

Érsekújvár a törökök birtokában. Érsekujvárat a törökök erős — Bél Mátyás szerint 5000 főnyi — őrséggel rakták meg, amelyhét oda vagy század, azaz 962 janicsár ví>" beosztva.

1) A közvetlen vidéken lakó magyarság sorsa elképzelhető, melyet a törökök nemcsak minden várbeli robotmunkára kényszeritettek, hanem állandóan fosztogattak is. E robotmunkától különben nem csupán a szomszédos vidék, de a távolabbi megyék, mint Nógrád és Győr, sőt Pestmegye lakossága sem szabadult meg, amelynek Újvárban gyalog és kocsi napszámot kellett végeznie. A lakosság szekerei sokszor hónapokig maradtak Újvárban. Olvassuk, hogy az 1668. évi pestmegyei vallatás adatai szerint csak Pestmegyéből 800 drb. állat veszett el Újvárban.

2) A magyar ember élete olcsó volt Egy épül& háznak összeomlása 300 keresztény munkást temetett romjai alá Újvárban. Egy hévizgyörki ember saját szemeivel látta, hogy a beszakadt föld 11 embert ölt meg. Mikor a törökök — ugyancsak Újvárban — a malom gátját csináltatták, a viz nem akart megállani, erre egy keresztény munkást vetettek be a vizbe s a rést annak holttestével tömték be. A dunabogdányiaknak hajókon és szekereken kellett 3 gabonát Újvárba szállitaniok.

3) Ily körülmények között a lakosság a falvakat akárhányszor ott hagyta, kü önösen, ha az adószedők megérkeztek. E lakatlanságot különben Salamon i. m. 130. 2) U. o. 236. 3) U. o. 202