Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Az érsekujvári vár leírása

főbb részleteiben már azért is érdemes közölnünk, mert a keleti ember felfogása tükröződik vissza benne. Azt is megtudjuk belőle, mit müveitek a törökök Újvárban. Ez a díszes vár — úgymond — egy végtelen sikság közepén, magaslat nélküli, hatszög alakú, erős épület, mely ugy fekszik a földön, mintha Szulejmán pecsétnyomójának lenyomata lenne. Hat sarkán hat nagy bástyája van, nyugati oldalon a Fehér bástya, északi oldalon a Bécsi kapu bástyája, balról a Jászi bástya, keletről a Pápa bástya, délkeletre a Királybástya, délre a komáromi bástya, délnyugatra a Forgách bástya. (Evlia Cs. hatot számol és hetet sorol fel, a valóságban hat bástya volt. A hetedik alatt a megerősitett malmot érti. A bástyák nevei is mások, csupán a Forgách-bástya neve a régi. Azt hiszem, hogy ez ujabb elnevezések a vár magyar őrségének tudhatók be, mely az Ernő, Császár, Cseh, Frigyes és Zserotin nevek helyébe a Fehér, Jászi, Pápa, Király és Komáromi neveket adta.) E várnak kívül az árokpart mentében kerülete összesen 20.000 lépés. Árka 50 lépés széles és a poklok mélységéhez hasonló mélységű lévén, a Nyitra vizével annyira megtelik, hogy hajók is járhatnak rajta. Két kapuja van s a kapuk előtt a felvonó fahidak. E kapuk egyike a Bécsi kapu nyugatra, a másik Komáromi kapu keletről délkeletre hajlóan nyilik. A bécsi kapu mellett még egy kis kapu van, amelyen a várárokba mennek és vizet merítenek. A várnak valamennyi fala erős téglából épült. Falának vastagsága teljes ötven (?) lépés. Kerülete köröskörül 10.000 lépés, a falon bástyáról197