Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

Ljvár bástyáinak csúcsai szabályos hatszöget alkottak s a vár által elfoglalt terület 47 holdat tett ki. A bástyák nevei: Forgách (Simon főkapitány után), Zserotin (aki a vár épitését intézte), Frigyes, Császár, Ernő herceg és Cseh (mert a cseh rendek nagy összeggel járultak a vár felépítéséhez.) Északi részén Nyitra felé: Ernő és Császár, nyugatra Cseh és Forgách, keletre Frigyes és Zserotin bástyák. Két kapuja volt: a bécsi és az esztergomi. Forgách főparancsnoksága alatt a vár alparancsnokai voltak: Marco Pio és de Grana őrgrófok és Locatelli ezredes. Evlia Cselebi szerint a török sereg egy része aug. 12-én Surány várát foglalta el. Ez valószínűleg mindjárt a nagyvezér megérkezte után s az ostrom megkezdése előtt történt meg. Bakko pasa a surányi zsákmányt és élelmi szereket a táborba száliitotta. A láncravert surányiakat Esztergomba akarták vinni, ámde ők arra kérték a nagyvezért, hogy engedje őket szabadiábra és ők a várat körülvevő Nyitra folyónak vizét leeresztik. Egyik éjjel valami zsilipet tényleg felrobbantottak s ezáltal a vizet leapasztották. Az áruló surányiakat a törökök megjutalmazták és rájákul (munkásokul) alkalmazták. A törökök a vár alá ennek dacára nem mehettek és ostromsáncokat sem készíthettek, mert holdtölte volt s a földmunkákat észrevétlenül nem végezhették. Az aug. 19-én 4 órán át tartó holdfogyatkozás azonban segítségükre jött. A sötétséget arra használták fel, hogy a janicsárok a várat öt oldalról ostromsáncokkal vették körül s azokban elhelyezkedtek. Az ágyuk vontatásával járó zajt azonban az őrség észrevette s az előnyomuló182