Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

azonnal Újvár ellen vonulnak, talán kardcsapás nélkül foglalhatták volna el. A nagyvezér azonban Esztergomból — miként Evlia Cselebi irja — csak aug. 8-án vonult át Párkányba, ahol tábort ütött. Majd a csatatereket tekintette meg, azután Ali, Szári Húszéin budai vezér, Káplán, Jusszuf, Khászim Mohamed és Kádi-Zádé Ibrahim pasákat megbízta, hogy az Újvár ostromára induló seregnek előcsapatait vezessék. A 6 vezér 8-án estefelé indult útnak. Muzslát és Ebedet, amelyek útjukba estek, felégették és Csenkénél megállapodtak. Innen tovább menve a Nyitra folyóhoz értek és 6 helyen hidat vertek rajta, hogy a hadsereg az ágyukkal együtt átmehessen. A török előhad Újvár alá érve, a Nyitra partján és a vár négy oldalán helyezkedett el ugy, hogy a várat körülvették. A janicsárok pedig egy rombadőlt templom mögött ostromsáncba vonultak és egérutakat kezdtek ásni. Bercsényi Miklós 500 huszárjával, 3000 puskás által támogatva a janicsárokra rontott, de a túlerővel szemben nem boldogulhattak.. Erre egy elhagyatott templomhoz vonultak, ahonnan a törököket nyugtalanították. A törökök ágyúzására azonban a templom falai összeomlottak, mire az őrség a várba visszavonult. Miután az őrség a külvárosokat, hogy az ellenségnek támaszpontul ne szolgálhassanak, felgyújtotta, a nyárhidi és gughl templomokról lehet csak szó, amelyek ekkor pusztultak el. Minthogy az őrség a külvárosokat 15-én gyújtotta fel, az őrség kirohanásának 16-án vagy 17-én kellett megtörténnie. E. Cs. szerint a törökök először az Újvártól keletre fekvő Léket foglalták el, amelyet kira180