Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

fogva vagyona amúgy is a kir. koronára háramlóit vissza. A király tehát 1317. okt. 19-én k. adománylevelével e birtokot Tamás esztergomi érseknek személyes tulajdonául adományozta. Az adománylevél az érsek érdemei között felhozza, hogy a királynak az országba jövetele óta sem személyét, sem költségeket nem kiméivé, sem birtokainak veszedelmét nem tekintse állandóan és hűségesen kitartott mellette s e hűségben sem halálfenyegetések, sem testvéreinek és rokonainak nyomorúságos halála, sem birtokainak elpusztítása meg nem renditette. Egyben jogot ad neki arra is, hogy e birtokok felett ugy életében, mint halála esetére szabadon rendelkezhessék.

1

6) Hogy a király Tamás érsekkel szemben ily elismerőleg viselkedett, annak okai a történelemből ismeretesek. Tudjuk, hogy Tamás érseknek igen nagy része volt abban, hogy Róbert Károly a magyar királyi trónt elfoglalhatta. Ö hozta létre a szövetséget a Németuj^áriak ellen, akiktől sikerült is Esztergomot visszafoglalnia. Az ő érdeméül tudható be, hogy a rákosi országgyűlésen 1307. okt. 10-én az ország főpapjai, főurai és nemesei Károlyt királyukul elismerték és neki hűséget esküdtek. Ő tartotta 1307-ben az udvardi zsinatot, mely nemcsak arról nevezetes, hogy a j Boldogasszony tiszteletére minden nap délben és este a harangozást elrendelte, hanem Róbert Károly ügyének is nagy szolgálatokat tett. Trencséni Csák Máté, a Németujváriak és László erdélyi vajda alkották a királyellenes tábort, akiknek legyőzése csak hosszabb küzdelem és sok vérontás árán sikerült. Csák Mátét az egyházból való kiközösitéssel kétszer is sújtották. "') Monum. Eccl Strig. II. 737. 8