Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

az átkelésnek védelmére a keze alatt levő 500 budai janicsáron kívül használja fel az Esztergomban és Dzsigerdelen táján található zaimokat, timárosokat és neferat-agákat.

2) A nagyvezér még ennyi előkészülettel sem érte be. Miután hire járt, hogy Zrinyi Miklós vagy Forgách Ádám meg akarják támadni, Párkányt megszáttatta és a hidat a sereg egy részével, állítólag 20—30.000 emberrel őriztette. A várt támadás elmaradt s a hadjárat váratlanul más kezdetet vett, amelyet az esztergomi hidnak a nagyvezér által elrendelt szétszedése és uj összeállítása idézett elő. Evlia Cselebi török történetíró leírása szerint') — a törökök cselhez folyamodtak, hogy Forgáchot kelepcébe csalják. Egy magyar és török ifjú lóra ülve Forgáchhoz mentek s így szóltak hozzá: «Hé! Kapitányom! Mit álldogáltok? Jézus megse2) Levéltári közlem. 1928. 295—296. 3) A párkányi csata és Érsekújvár ostromának leírása sok helyütt olvasható. Ha Evlia Cselebinek túlzásait kellő értékükre leszállítjuk, miután az eseményeknek szemtan-uja volt, a magyar történetírók leírását mindenesetre kiegészíthetjük. Az alábbiakban a következő forrásokat használtuk fel: Orteaus redivius II. Török-magyarhoni történelmi emlékek. Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660—1664. Dr. Karácson Imre. Az 1663. török hadjárat Magyarországon. Hadtört. Közlem. 1890. 1893. 1896. Hadi krónika II. Levéltári közlemények 1928. Matunák. Érsekújvár a török uralom alatt. 1901. Szilágyi S. A. magyar nemzet története. Esztergom és Nyiitra vmegyék monográfiái. Némethy. Emléklapok Esztergom multjábói. 175