Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

bői szekérvárat állítottak fel. A török Taszáron értesült Forgách seregének közeledéséről, a foglyokat tehát a zsákmánnyal hátrahagyva, Nagyvezekény felé indult és aug. 25-én délután Forgáchnak a szekérvár mögé húzódó hadára támadott. Az elkeseredett harc 6 órán át tartott. Estefelé Eszterházy László 24 sebből vérezve elesett és vele együtt három unokatestvére Ferenc, Tamás és Gáspár. Másnap korán reggel ismét összecsaptak, mig végre 7 órakor Musztafa megfutott. Főbb emberei közül a vén Omer hatvani bég és fia Musztafa aga, az esztergomi Ali bég, a vén Ozmán aga, Húszain aga s a budai őrség 17 főtisztje is elestek. Elestek továbbá vagy menekülés közben elpusztultak vagy 800-an. Musztafának csak lova sebesült meg. A magyarok közül vagy 60—70-en maradtak a harctéren. 150 keresztény foglyot kiszabadítottak és vagy 60 törököt elfogtak. A csata napját Reninger és Kerékgyártó április 22-ére, Kazy és a Trophaeum Domus Estorasianae aug. 28-ára teszik. Rákóczy György erdélyi fejedelem, aki Pálffy Pál nádorral élénk levelezésben állott, csak nov. 17-én fejezi ki részvétét Eszterházy László halála fölött, ami aug. 26-a mellett bizonyít. A négy Eszterházy hamvait ugyanazon évi november 26-án helyezték nyugalomra Nagyszombatban a Jézustársaság templomában, mely alkalommal Pálffy Tamás esztergomi őrkanonok latin, Hoffmann Pál pécsi püspök magyar gyászbeszédet tartottak. Az ütközet napját a szónokok is aug. 26-ára teszik.

11

2) m) Knauz i. m. 235. Barsvármegye 357. Nyitravármegye 629. Jedlicska: 467. Hóman—Szekfü: V. 327. Dr. Merényi, Herceg Eszterházy Pál nádor c. müvében is aug. 25-ét említi a csata napjául. Kath. Szemle 1897.: 93. 163