Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

nek őslakossága a magyarokból, besenyőkből és kunokból alakult ki. A mai Érsekújvár területén eredetileg négy helység állott és pedig: Gugh, Gyorok, Leék és Nyárhid. Ha tehát Érsekújvár régi történetét tárgyaljuk, az tulajdonkép e négy helység történetét foglalja magában. Minthogy pedig Érsekújvár és vidéke az esztergomi érsekségnek birtokát alkotta és maga Érsekújvár az érsekség birtokán és költségén épült, nem lesz érdektelen dolog kimutatnom, mikép és mikor került az érsekség e területnek birtokába. Ugy látszik, e vidéken S u r á n y volt az érsekség legrégibb birtoka, melyről az okmányok már 1152. évben megemlékeznek.®) E földjét János érsek 1220-ban Erney bánnak Nyárhid nevű földjével cserélte fel.

7) Ez csak birtokrészcsere lehetett, mert 1927. szept. 3-án olvasunk egy ujabb birtokcseréről, mely ugyancsak Ernei ispán zeeghi Mocha fia és Ladomér érsek között történt, melynek értelmében az Érsek Surányt Nyárhidért cserébe adja. Az okmány megjegyzi, hogy az ispánnak e birtoka Nyárhid és Keszi (Kezew) között fekszik.

8) G u g h (Gug) valószínűleg ősi birtokosától vette nevét, mert a Gug személynév a régi okmányokban sokszor előfordul. 1245-ben olvasunk először róla, amikor István esztergomi érsek a nyitrai káptalan előtt 10 ezüst márkáért Elek fiától Mothudtól, Botha fiaitól Ascensio és Endrétől és Dodomezóth fiaitól Márk és Simontól Gug föl°) Monum. Eccl. Strig. 1. 108. 7) U. o. 225. *) U. o. II. 411. 5