Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Pázmány Péter. A Bethlen háboruk
helyt azután az erdélyi hadak visszavonultak, Koháry Lévára ütött, azt visszafoglalta, majd gyalog és lovasőrséggl látta el. 3 1) A békeállapot a következő években is fenmaradt. A törökök azonban nem nagyon respektálták s a vármegyék egyre panaszkodtak ellenük, felhozva a hódolt népek tőlük szenvedett sérelmeit. Az 1625. évi országgyűlés is foglalkozott a sérelmekkel és 29 §-ban kérte a királyt, küldjön ki biztosokat a törökkel való tárgyalásokra. A béketanácskozás, az úgynevezett« szőgyéni trakta« 1625. április első felében meg is kezdődött Kőhidgyarmat határában Párkány és Szőgyén között. A király biztosai Althan Adolf, Eszterházy Miklós, Gallér Zsigmond és Cziráky Mózes Szőgyénben, a budai defterdár, Jajha és Amhát pasák, Haczi Bajarán olajbég pedig Párkányban laktak s innen gyűltek össze a gyarmati mezőn egy sátorban a tanácskozásokra, melyeken a hódolt megyék követei is megjelentek. A szerződést a törökkel meg is kötötték, 3 3) csakhogy a török azt sem respektálta. Az 1627. évi «Gravamina Comitatuum« szomorú színekkel festi le a pusztításokat, gyujtogatásokat, öldökléseket, öregeknek és gyermekeknek rabságba vitelét, amiket a török «az szőgyéni trakta« után elkövetett... Csupán Nyitra és Komáromvármegyék jelentéseit soroljuk fel. Nyitra vármegyében «mit cselekedtenek és eleven embert elvittenek az törökök N. 400. Levágtak embereket N. 98. Zabot augeáltak sarlai szapuval 3 1) Hontmegye. 460. 3 J) Salamon. Magyarország a török hóditás korában. 370. Szilágyi VI. 366. 97
