Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

98 létesülne, mert a magyarság lakta területen egyházmegye nincs. Az esztergomi egyházmegye jogilag és tényleg ma is fennáll a pápai bulla ideiglenes rendezése mellett. Ha azonban külön magyar püspökség létesíttetnék, az egyházmegye jogilag is, tényleg is feldaraboltatnék, mert egy külön egyházmegye, vagyis megyéspüspökség létesítése végleges rendezkedést jelent. Ami ellen éveken át tiltakoztunk, azt most mi magunk kérelmezzük ? ! Ne tévesszen meg senkit dr. Fuchs cseh katolikus publicistának mult hó elején a pozsonyi IMCA-ban tartott előadása, melyben többi közt ezeket mondotta : „A nemrég az egyházmegyék elhatárolásáról kiadott pápai okirat államunkra nézve óriási jelentőséggel bír, még pedig nemcsak azért, mert a Vatikán az „örök időkre" bevezető szavakkal ünnepélyes formában nyilvánítja elhatározását a köztársaság határainak elismeréséről, hanem azért is, mert ezzel világosan leszögezték ezt az álláspontot különösen a magyarokkal szemben, akik mindig fennen hirdették, hogy a Vatikán nem ismeri el határainkat." Magában a bullában egy szó sincs a határok elismeréséről, a bevezető szavak pedig: „ad perpetuam memoriam" csak a szokásos címet jelentik. Ámde „hierarchica ordinatio"-ról tényleg szó esik a bullában. Ez azonban csak annyit mond, ami 19 év óta tényleg fennáll, hogy t. i. a kassai, rozsnyói és szepesi egyházmegyéket, amelyek a múltban az egri érsekséghez tartoztak, ennek joghatósága alól kiveszi és interim közvetlenül az apostoli Szentszék joghatósága alá helyezi. Ugyanez történik a besztercebányai, nyitrai, munkácsi és eperjesi püspökségekkel. Az interim, donee aliter proviáeatur szavak világosan mutatják, hogy az apostoli Szentszék jelen intézkedései nem véglegesek, hanem ideiglenesek.