Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

95 csak a kat. magyarságnak kettéválasztására törekszik. A politikamentesség pedig, melyet mindenfelé hangoztattak, csak takarójául szolgál annak, hogy a tanács megalakításának igazi céljait leplezze. Az úgynevezett politikamentesség a csehek különleges találmánya volt és csak arra alkalmas, hogy például a községi választásoknál mindenféle hangzatos címen a befolyásolható embereket a kormányt támogató pártok táborába csalogassák, így létesültek pl. a hadirokkantak, a munkások, gazdasági alkalmazottak, sőt a szegények pártja is. A politikamentesség hangoztatása tehát már magában is gyanút keltett és a kat. tanács működését már eleve kompromittálta. Közben természetesen egyéb panaszok és sérelmek támadtak, amelyek közül ez alkalommal csak kettőre terjeszkedem ki. Máriavölgy (Pozsony m.) a magyar katolikusok kedvelt zarándokhelye, amelyet az ájtatos nép évenkint ezerszámra szokott felkeresni. Utóbbi években általánossá lett a panasz, hogy a magyar kat. hívők nem találnak papot, aki őket magyar nyelven meggyóntassa. Sőt ez év szeptember havában megtörtént, hogy a pozsonyi prelátusplébános szlovák beszédében a magyarokat támadta úgyannyira, hogy beszéde inkább politikai propagandának, mint egyházi beszédnek volt minősíthető. A kassai állami tanfelügyelő körlevélileg elrendelte, hogy az iskolás gyermekek hitoktatása csakis az állam nyelvén végezhető. Bár egyelőre csak a protestáns iskolákról van szó, az iskolaügyi referátus rendeletéből kivehetően e sérelmes rendelkezést az összes felekezeti iskolákra ki akarják terjeszteni. Régi panaszaink és sérelmeink mai napig sem nyertek orvoslást. így több oldalról érkeztek jelentések arról, hogy magyar plébániákra ma-