Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

62 ság az összes híveknek több mint 40%-át alkotja. Ennek dacára valamint a közéletben, úgy az egyházi életben is másod vagy harmadrangú polgárokként kezeltetnek. Az egyházhatósági hivatalban, valamint a papnevelőben teljesen mellőztetnek, kitüntetésekben s előléptetésben nem részesülnek, a magyar plébániákat tót lelkészekkel töltik be, a magyar kat. iskolákat elhanyagolják, a kat. magyar alapítványokat idegen célokra fordítják, az iskolaszékek nagybizottságának működését megbénítják, a kat. magyarság jogainak védelmét szigorú cenzúrával megakadályozzák, a kat. irodalom ápolását és terjesztését eltiltják. Szóval : a kat. magyarságnak sorsa, akár többséget alkot valahol, akár kisebbséget, mindenütt csak az elnyomatás. Mindezek igazolására a konkrét adatokat mellékletek gyanánt csatoltuk. Azon nem várt esetre, ha az apostoli Szentszék szükségesnek látná az esztergomi ősi egyházmegye feldarabolását, a függő egyházi kérdések rendezésénél alábbi kérelmünket terjesztjük elő : 1. A nagyszombati apostoli adminisztratúra déli részén, ahol a magyarság egyfolytában lakik, Pozsonytól Léva és Ipolyságon át kelet felé eső területen új püspökség létesítését. Addig pedig ugyanezen területre szóló joghatállyal apostoli Vikárius vagy Adminisztrátor kirendelését kérjük. 2. Kérjük a kat. gimnáziumok helyreállítását, amelyeket a cseh kormány beszüntetett vagy csehszlovák nyelvüekké tett. 3. Kérjük egy magyar kat. férfi tanítóképző intézetnek felállítását, mert az egyházmegye egyetlen ilyen tanítóképző intézete Esztergomban maradt. 4. Kívánjuk, hogy azon papok, akiket az 1918. évi államfordulat itt talált, csehszlovák állampolgároknak ismertessenek el, minthogy a