Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)
49 mi történt és mit végzett. Hazatérve azután rendszerint módját ejtette annak, hogy tapasztalatait a papi klubban elő is adhatta. Itt is kellő óvatosságra volt szükség, mert tapasztalásból tudtuk, hogy a papi klub ülésén elmondottak másnap vagy harmadnapra Nagyszombatnak tudomására jutottak. Nyiltan ki kell mondanom, hogy Szüllő Gézát a Gondviselés rendelte miközénk és állította élünkre és neki kétségkívül oroszlánrésze volt abban, hogy a csehszlovák kormányzat egyházellenes és így magyarellenes akciója Rómában hajótörést szenvedett. Ha később közte s a magyar papság kisebbik része közt bizonyos pontokban némi félreértések fel is merültek, az események neki adtak igazat, amennyiben mindig azon az úton haladt, amely az egyház és az anyaország magasabb érdekeivel azonos volt. Minden lépése a hercegprímás és a magyar kormány tudtával történt. A fenti memorandum fogalmazványa Pozsonyban maradt, így annak részleteire ki nem térhetek. Hogy azonban az olvasónak némi fogalma legyen az egyházi sérelmek mivoltáról, a Selmecbányái magyar hívek panaszát néhány szóval közlöm. A Selmecbányái magyarság nagy része a megszállás után elköltözött vagy kiutasították, mindamellett az 1920. évi cseh népszámlálás még 1308 magyart talált ott. E magyar kat. híveknek vasár- és ünnepnapokon 11 órakor magyarnyelvű istentiszteletük volt, melyet az egyházi hatóság beszüntetett. A hívek ez évi május 18-án 600-nál több aláírással kérvényt intéztek Nagyszombatba, sell órai sz. mise helyreállítását kérték. Kérvényükre dec. 4-ig választ sem kaptak. Hasonló eset történt Zólyomban, ahol azonban a magyar hívek kérésére a püspök a régi 3