Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

prágai „el Rómától" Nagyszomb/j^nn^mf^fjj tergomtól" jelszóvá. 11 p ^ \ o Természetesen az összes magyal szertff^ťkihagyták. így sz. Istvánt (aug. Lászlót, sz. Imrét, sz. Gellértet, b. Margitot, b.'"jplántáf. b. Kunigundát és a Magyarok Nagyasszonyába ünnepét is. Csak a három kassai vértanút hagyták meg. Csodálatosképen nepomuki sz. Jánost is kihagyták, ellenben elsőrendű ünnep rangjára emelték sz. Cirill és Metód napját. Az egyházi naptár szerkesztői maguk is érezték, hogy amit az apostoli Szentszék a régi Magyarország területén külön kiváltságképen adott és elrendelt, annak megváltoztatásához az apostoli adminisztrátornak joga nincs, — azért külön papírlapon közölték, hogy a naptár szerkesztése a magyar külön ünnepek elhagyásával az egyetemes egyház szabályai szerint történt és az ügyet egyidejűleg a szentszékhez terjesztették fel. A Komáromban 1923. jan. 18-án megtartott papi gyűlésen elhatároztuk, hogy kérdést intézünk Rómába az iránt : vájjon a sz. mise kánonjában és a nagyszombati szertartás alatt „pro Antistite nostro„ teendő megemlékezésben az apostoli adminisztratura területén a joghatóságának gyakorlásától ideiglenesen felfüggesztett székespüspök nevezendő-e meg ? Ugyancsak kérdéssel fordul Rómához aziránt is, hogy megtartandók-e az apostoli adminisztratura területén annak létesítése előtt a Szentszék által az egész főegyházmegye részére engedélyezett és elrendelt ünnepek, mint : 1) a főegyházmegye székesegyházának és fővédnökének bucsuünnepe, 2) a székesegyház felszenteltetésének emlékünnepe; 3) az egyházmegye alapítójának ünnepe; 4) Csernoch János biboros érsekprímás püspökké szenteltetésének évfordulója ; 5) Csernoch János biboros érsekprímásnak