Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

17 elfogadhatónak. A Szentszék végül is erélyes kézzel nyúlt a dologhoz s az apostoli adminisztrátort a kormány megkérdezése nélkül kinevezte. A kormány hír szerint a kinevezés ellen tiltakozni is akart, de tervétől elállott, bizonyára azért, mert felvilágosították, hogy az apostoli adminisztrátorok kinevezési jogát a római Szentszék mindenkor önmagának tartotta fenn. A nagyszombati érseki helytartó az apostoli adminisztrátor kínevezését ama rövid megjegyzés kíséretében tudatta a papsággal, hogy „ezen pillanattól kezdve megszűnt Csernoch János bíboros, esztergomi érsek joghatósága a nagyszombati vikariátus területén". Ez is egyike volt ama jogi tévedéseknek vagy félremagyarázásoknak, amelyekkel a megszállás ideje alatt később is gyakran találkoztunk. Az apostoli adminisztrátor jogait és kötelességeit a pápai okmány kétségkívül részletesen felsorolta. Ezeket a papsággal nem közölték, csak később — 6 év múlva — szereztünk róluk illetékes helyen tudomást. Az érseki helytartó fentérintett körlevelének jogi tévedésére azonnal rá is mutattam a Prágai Magyar Hírlapban, melyben leszögeztem, hogy a pápai Decretum ama kijelentése így szól : szentséges Atyánk, „hogy az esztergomi főegyházmegye azon részében, mely jelenleg a csehszlovák uralom határain belül foglaltatik, a lelkek üdvéről alkalmas módon gondoskodhassék, elhatározta, hogy ugyanott külön apostoli adminisztrátort nevez ki. E tisztségre a pápa a Szentszék akaratából (ad nutum S. Sedis) Jantausch Pált nevezte ki, mindazon jogokkal és kiváltságokkal, amelyek e hivatallal járnak." Az egyházjog értelmében tehát az esztergomi érsek, mint a terület püspöke összes jogainak gyakorlása e területen belül az apostoli adminisztrátor kezeiben összpontosul. Ebből azon2 BIBLIOTHECA HUNGARICA Samaria - Somorja - Šamorfn