Sebesi Ernő (sajtó alé rend.): Dr. Wallentínyi Samu emlékezete (Eperjes. Minerva, 1933)

Irodalmi hagyatéka. Kéziratban megmaradt írásai

ságot, amelyért rajongott, amelyért küzködött, dolgozott, szenvedett. Az ő nagy lelkében az az ideál élt és lángolt, hogy döntsük le a válaszfalakat ember és ember között: egyek legyünk mindnyájan az Isten szeretetében ! És Comeniusért versengett az egész müveit Európa: elcsalogatták őt Németországba, Angliába, Svédországba, Lengyelországba, Magyarországba, kérve őt, valósitsa meg itt is, ott is az ő ideális iskola tipusát, amely az ő magasztos eszményeit valóra váltaná. És Comenius, aki rajongva szerette hazáját, folyton vándorúton, idegenben élt, mert a protestánsok üldözése miatt, ő mint protestáns pap nem tartózkodhatott hazájában, ahonnan 1624-ben száműzték az evangélikus lelkészeket. Idegenben élt, ott is halt meg 1670 november 15-én. Halálának 250 éves fordulóját ünneplik most az egész államban az iskolák, a tanulóifjúság és a tanárok. Az én megemlékezésemnek nem az a célja, hogy tudományosan fejtegessem Comenius pedagógiai munkásságát, méltassam neveléstörténeti érdemeit, ezt Ti meg sem értenétek, idő sincs rá. Nagy vonásokban végigkísérjük élete folyását, küzdelmeit, szenvedéseit és rámutatunk az elvekre, eszményekre, amelyeket ez a nagy nevelő vallott és hirdetett. Comenius Ámos János, vagy családi néven Ján Amos Komenský 1592. március 28-ikán született Niwnitzben, Morvaországban. Atyja jómódú molnár volt, aki gondos nevelésben részesítette fiát. A családban mélységes hit, igaz szeretet, szelídség, gyöngédség uralkodott, a gyermeket is ily szellemben nevelték s ez lett későbbi egyéniségének, munkásságának is a főjellemvonása. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Prerauban, Herbornban és Heidelbergában végezte. Papi oklevelet nyert. Eleinte Prerauban, majd Fulnekben tartózkodott és lelkészkedett. 1624-ben császári ediktummal az összes evangélikus lelkészeket száműzték 119