Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])
78 értőbbeknek és minden tekintetben lojálisabbaknak mutatkoztak, mint az úri osztály leszármazottjai. Jogi diplomával a republikám ban el lehetett helyezkedni. A bíróság nem volt a zsenik találkozóhelye, de melyik állami hivatal az? Megvallom őszintén, egészen máskép képzeltem el a bíróságot. Valami földöntúlit láttam benne. Csakhamar rádöbbentem, hogy a gyakorlatban a bíráskodás is csak egy mesterség, mégpedig egy nagyon felelősségteljes és rosszul fizetett mesterség. Pár paragrafus, rangsor és fizetési fokozat. Éveimhez képest úgy rangsorban, mint fizetési fokozatban nagyon rosszul állottam. Éveket veszítettem és későn kerültem úgy a rangsorba, mint a fizetési fokozatba. Kortársaim amikor mint joggyakornok szolgálni kezdtem, már öt-hat éve járásbírók voltak. SŐt akadt közöttük már törvényszéki bíró is. Nagy volt a bíróhiány. Két évi joggyakornokoskodás után már bírói .vizsgára bocsátottak és a vizsga után pár hétre jött a bírói kinevezés. így 25 éves járásbírók és 28 éves törvényszéki bírók és ügyészek nem tartoztak a ritkaságok közé. Nem kell leszögeznem, hogy ez a » csecsemőbíráskodás« fnagyon sokszor az igazság rovására ment. A legtöbbször hiányzott ezekből a fiatalemberekből a kellő komolyság és élettapasztalat ahhoz, hogy embertársaik felett ítéljenek. A jogvédés ideális lehetett a régi rómaiaknál, mikor az advocatus publicus kiállt a fórumra és meggyőződéssel, anyagi érdek nélkül védte a klienseit. Ha megtudták, hogy anyagi hasznot húzott, kiközösítették a közvédők sorából. Akkor a jogot miagáért a jogért űzték és Justiniánus tételeit nem váltották fel nehéz ezresekre. A bíróságon egy joggyakornok fizetése alig haladta meg az ezer csehkoronát. míg az ügyvédjelöltek két-három ezer koronás havi fizetést kaptak. Eleinte, mint főiskolás, én is próbálkoztam ügyvédi irodába menni. Zsidó fiskálishoz mehettem volna. Keresztény ügyvéd a városunkban csak három volt, zsidó tizenhárom. Ez volt körülbelül az arány az összes délszlovenszkói magyar városokban A keresztény ügyvédeknek rosszul ment. Talán féltek, hog}' az ügyvédi vizsga után nyakukra telepszem, vagy talán azt hitték, hogy engem a csehek üldöznek és csak kárt okozhatok hanyatló irodájuknak. Űj, klienseket sem tudtam szállítani. mert csak a koldúsbotra jutott kisiparosságnál voltak családi nexusaim, kiknek sem pénzük, sem kedvük a pereskedéshez nem volt. A pozsonyi táblán még útiköltséget is adtak Komáromba. Itt joggyakornokoskodtam egy évig. Innen Galántára helyeztek. Galántáról Ipolyságra dobtak. Az ipolysági járásbíróságtól rövid időre a pozsonyi államügyészségre tettek. Pozsonyból mint bíró Dunaszerdahelyre kerültem. A Kisjeruzsálemben (Dunaszerdahelyen) eltöltött három év után újból visszakerültem Komáromba. A cseh uralom alatt eltöltött csaknem tízévi bíráskodásom