Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

76 Ez az elítélés egy szörnyű, tévedésen alapszik, mely abból 1keletkezett, hogy mint magyar nem értettem Mlady nadporucsik parancsát és a nadporucsik rosszul fogta fel az én tudatalatti mozdulatomat, melyet minden elő és utógondolat nélkül tettem. Mlady nadporucsik egy soha nem létező vezényszó teljesítését követelte tőlem, melyet az államnyelv ismerete nélkül nem teljesíthettem. Amint megzavarodva álltam előtte, a nadporucsik fejemet hirtelen a földre nyomta. Erre nem voltam elkészülve, megijedtem és tisztán ösztönszerűen, reflex-mozgásként a kihívott ijedség következtében fegyveremet magam elé tartva, hátraugrottam. Ha meggondoljuk, hogy az ítélet azon épült fel, hogy a vád tanúi miként fogták fel az ösztönszerű reflexmozgást és hogy Mlady nadporucsik kétséget kizárólag egy előttem teljesen ismeretlen, rossz vezényszót használt, rögtön világossá válik, hogy az ítélet igazságtalan és itt egy szörnyű tévedés történt. Ezt a körülményt igazolja az a tény is, hogy amikor sikerült ügyemben perújrafelvételt kieszközölni és a pozsonyi bíróságot delegálták az ügy újból való letárgyal ására, a vád alól 1926. szeptember 19-én Dtr. 608—25. sz. alatt a pozsonyi hadosztálybíróság felmentett. Sajnos, a legfelső katonai bíróság ezt a felmentő ítéletet megsemmisítette és a további eljárások során az olmützi hadosztálybíróság 1926. évi május hó 28-án Dtr. 62—26, iszám alatt újabb ítéletével két évi és nyolc hónapi várbörtönre ítélt. A büntetést már elszenvedtem, amennyibén 2 évet, 8 hónapot és 5 napot már leültem, nem tekintve azt, hogy föltételesen szabadlábra helyeztek és a próbaidő már lejárt a négyéves börtönibüntetés után is. Tehát megjavultam. De nem akarom kritizálni az elit élt et és e met. Már csak arra van szükségem, hogy nevemről levegyék az elítélt bűnözők gyalázatát, hogy megszűnjenek azok az átkos utókövetkezmények, melyek az elítélt et éss el összefüggnek. Jelenleg a pozsonyi Komenský egyetem jogi fakultásának hallgatója vagyok és minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy fendes és hasznos polgár legyek. Kötelességemet minden tekintetben teljesítem, az előadásokat szorgalmasan látogatom, az előirt vizsgákat eredménnyel letettem és meg akarom szerezni a jogi doktorátust. Elnök úr! Meg vagyok győződve, hogy megérdemlem a kegyelmet, bízom az ön nagylelkűségében és hiszem. hogy nem fogja megengednie hogy ártatlanul szenvedjek egy szerencsétlen pillanat miatt egy egész életen át. Alázatos hálám kísérni fogja Önt életem végéig. Ez a kérvény meghozta rehabilitációmat. Az egyetemen immatrikuláltak. Még abban az évben abszolváltam és dr. Milota tanácsára bírói szolgálatba léptem.