Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

141 pen összeállított bizottság dönt azon törvényszéknél, melynek körleté­ben az átmeneti intézet van. (4) Ha az elitélt az átmeneti intézetben valamely fegyelmi vagy büntetendő cselekményt követ el, akkor a bizottság elrendelheti a visz­szatérését azon intézetbe, melyben előbb a büntetését töltötte. (5) Az első és negyedik bekezdésben feltüntetett rendelkezések el­len panasznak helye nincs. * A próbaidőre való feltételes elitélés megérdemli, hogy* legnagyobb jogi problémáink közé tartozzék. A Btk. idevágó rendelkezései elégte­lenek. A ï elrettentési teóriát már mindenütt leváltotta a javító teória. A büntetés pedig a mai formájában ront. A nyugati államokban meg­bocsátanak az első ízben elitélteknek, ha a próbaidőn belül jól visel­tednek. A bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása annak elszen­vedés« nélkül is elegendő intelemként szolgál a vádlottnak, hogy a jövő­ben hasonló bűncselekménytől tartózkodjék. Ez a próbaidőre való elitélés, nagyon megszigorított esetekben, a vétségeknél és kihágásoknál bálunk is lehetséges, de csak akkor, ha a kiszabott büntetés nem haladja meg a három hónapot. Ennek a törvénynek ezenfelül még egy ilibája is van. A próbaidőre elitéltet nem tekinti büntetlen előéletűnek még akkor sem, ha a próbaidőn belül megjavult. Büntetése belekerül az Országos Biinügyi Nyilvántartóba. Ez még nem lenne baj, de bekerül ez a feltételes büntetés az elitélt erkölcsi bizonyítványába is. A próba­időre való elitélés, sőt még a kegyelmi elhatározások is csak a büntetés fizikai elszenvedéstől mentik meg az elitéltet. Pedig a büntetés tulaj­donképpen akkor kezdődik, amikor az elitélt már elszenvedte azt. A bün­tetett előélet egy olyan óriási mínusz, hogy ezen sok esetben már csak; a kivándorlás segít. Maga a büntetés leülése, vagy a pénzbüntetés meg­fizetése csekélység a büntetett előélet katasztrofális következményeihez képest. Igazságtalanságnak tartom, hogy egy ifjúkori könnyelműségben elkövetett kilengésért bűnhődni kell egy életen át. Erkölcsi bizo­nyítvány mindenhez kell és ki alkalmaz egy »priuszos« egyént? Senki. Nem állitom, hogy büntetésre nincs szükség, de a bűnhödésnek arány­ban kell lennie a bűnhöz és a bűnhődés nem tarthat a sírig. A Btk. idevágó rendelkezései feltétlenül revízióra szorulnak. Ha egy rablógyilkos megszökik a jogerős bírói ítélet elől és 20 év múlva visszajön, az érvényben levő magyar törvények értelmében úriember« és tiszta erkölcsi bizonyítványra jogosult, de ha valakit feltételesen elítélnek akár egy napi fogházra is, örökre büntetett előéletűvé válik és nincs rá mód, hogy ezt a büntetését az erkölcsi bizonyítványából valaha is kitörüljék.

Next

/
Thumbnails
Contents