Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

125 vannak más nyelvet beszélő magyar állampolgárai is. Az összes állami hivatalokban kizárólag csak a magyar nyelvet lehetett használni és csak kivételként engedte meg a tiszta nemzetiségi vidékeken a törvényhatóságoknak és községeknek, hogy jegyzőkönyvi nyelv gyanánt a magyar, mint államnyelv mellett az illető vidék nyelvét is használhassák ... Meg vagyok róla győződve, hogy a szlovákok önálló állami életet nem élhetnek és rövidesen új barátok után fognak nézni. Erre különben a mostoha gazdasági viszonyaik is kényszeríteni fogják őket. Becsületesen elgondolt és végrehajtott nemzetiségi politikával meg lehet őket nyerni a több mint ezeréves magyar állam eszmének, de szakítanunk kell a múlttal, mert az az elgondolás, hogy a — tót nem ember, a krumpli nem étel — csődöt mondott. Ha egyenjogú testvérekként hívjuk vissza őket, visszajönnek. A nemzetiségi kérdés szociális kérdés és azt elsősorban {gazdasági téren kell megoldani ágy, ahogy a mult század végén Darányi Ignác megkezdte Ruszinszkóban. Bartha Miklósokra és Egán Edékre van szükségünk. Erőszakkal csak reakciót váltunk ki. A gazdaságilag talpraállított nép hálás lesz és önként beolvad a magyarságba. A szlovákok közül csak azok gyűlölnek, akik nem ismernek bennünket. A soviniszta szellemben magyargyűlöletre nevelt fiatal intelligencia és azok a politikusok, akik a magyargyűlöletből élnek. A levitézlett csehszlovák politikusok külföldi propagandáját le kell szerelnünk. Tudományos érvekkel kell meggyőznünk a külföldet, hogy velünk Trianonban véres igazságtalanság történt. A cigány muzsikás úri muri, a gulyás meg a paprika kevés. Ezekután a külföld véleménye a legjobb esetben is csak közömbös lehet. A cigánykultusz a magyarságnak több kárt okoz, mint hasznot és a külföldiek n agy része az ellenséges propagandától félrevezetve, bennünket is cigányoknak vagy a cigányokhoz hasonló keleti nációnak tart. Tudományos felkészültséggel és külföldi propagandával meg kell győzni a világot, hogy államalkotó kultúrnép vagyunk és hogy a Dunamedence népeinek problémáit egyedül mi vagyunk hivatva megoldani. Megmutatjuk, hogj- különb nép vagyunk, mint ellenségeink, kisebbségeinket megbecsüljük és szeretjük. Hozunk számukra egy igazságos nyelvtörvényt és követendő elvként beiktatjuk a magyar Corpus Jurisba, hogy Mindennemű erőszakos elnemzetlenítés vagy annak kísérlete bűntett és tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő«. Ausztria—Magyarország szuverén nagyhatalom volt. Nemzetközileg sohasem kötötte le magát a kisebbségi jogok betartására. A csehszlovák köztársaság azonban keleti Svájcnak készült. A világháború után azzal a feltétellel szabadították fel a cseheket, hogy államukban a nemzeti kisebbségeknek ugyan olyan jogaik lesznek, mint nékik. A Párizs-környéki szerződéseket azonban