Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

99 Inagy versenyében. Egy nép, amely nem tud, vagy nem ájkar szabadságáért harcolni, nem érdemli meg, /zog-zj szabad legyen. Nem tudtak parancsolni, tanuljanak meg engedelmeskedni! Amint észrevették, /řo^f/ gyöngébbek, rögtön lefeküdtek. De nem féltjük őket, ravaszabbak ők, mín/ a zsidók, megélnek még a jéghátán is. Azt majd a történelem fogja megmutatni, hogy tévedtek-e, vagy sem, amikor realizmusukban azt tartották, hogy a mai körülmények között még mindég »jobb élő egérnek lenni, ímrn/ döglött oroszlánnak«. 11. 1934 nyarán a komáromi járásbíróság büntető osztályára helyeztek. Óriási volt a restancia. Nem mertem hozzáfogni a munkához. Amikor az iratokat rakosgattam, az egyik iratcsomóból kiesett egy zöldkötésű könyv. Legnagyobb meglepetésemre a könyv Hitler »Mein Kampf«-jának első kiadása volt. Mi ez? Hogy került ez ide? A könyv ebben az időben ki volt tiltva a Csehszlovák köztársaság területéről. Érdeklődéssel emeltem ki az aktát és olvasni kezdtem. A csicsói csendőrörs tiltott könyv terjesztéséért jelentette fel gróf Kálnoky Sándor csicsói földbirtokos komornyikját, Petzke Ferencet. A könyvet délutáni csónakázásaim közben hiányos német tudásommalsillabizáltam. Hitler »Mein Kampf«-ja tele volt széljegyzetekkel. A glosszákat gróf Kálnoky Sándor apósa, Schönburg-Hartenstein herceg, nyugalmazott tábornok írta be a könyvbe ^gy évvel ezelőtt, amikor veje csicsói birtokán nyaralt. Az öregúr hozta magával Bécsből. Unalmas óráiban olvasgatta és széljegyzetekkel látta el. Amikor a fűben hasalva, elmélyedve olvastam ezt a kétségtelenül érdekes könyvet, az egyik újságíró barátom meglepett. Nem tudtam a könyvet elrejteni. Talán jobban megörült a csemegének, mint én. Már sokat hallottunk a »Mein Kampf«-róL, de nem tudtunk hozzájutni. A többi már magától ment. Kinyomozta a főtárgyalás napját, eljött arra és az ügyről beszámolt lapjában Nagy emberek nevei között csekélységem hosszú szünet után újból belekerült az újságba. (Ezúttal kivételesen már mint bíró.) De inkább átadom) a szót a jótollú riporternek. Minden kommentár nélkül lehozom a cikket. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben 1934net írtunk. Szenzációs corpus delicti a komáromi járásbíróság asztalán. Schönburg-Hartenstein herceg, osztrák hadügyminiszter Hitler könyvéhez írt széljegyzeteiben véleményt mond a nemzeti szocializmusról. Ez volt a főcím, majd alcímként: A demokrácia čsak a zsidóknak tetszik. Mi okozta az összeomlást? Komárom, július 4. A vidéki járásbíróságok tárgyalótermei leginkább csak a szomszédverekedések és csirkepörök fórumai és ritkán rejtenek nagy szenzációkat. Néha azonban jelentéktelennek látszó ügyeknek is lehetnek olyan kapcsolatai, amelyek fel10*