Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

meg az Akadémián, demokratikus rendszert és refor­mokat léptessenek életbe. „Ami itt történik, az csak folyamánya az eddigi szellemnek, beteges ügyvezetés­nek" 18 3 — mondta Bányai Pál író. Győry Dezső véle­ménye a következő: „Azzal, hogy bűnbakot keresünk, semmire se megyünk. Ki a felelős? Az egész Akadé­mia! Privát véleményem, hogy az egész Akadémia felelős. Reformra van szükségünk! Ki kell nyitni az ablakokat." 18 4 Győry javaslatára a közgyűlés tizenegy tagú bizott­ságot választott, melynek feladata egyrészt demokra­tikus alapelveknek megfelelő reformjavaslat kidolgo­zása, másrészt a könyvértékesítés problémájának gyors és gyakorlati megoldása lett. A bizottságnak hat hét alatt kellett munkáját elvégeznie, és arról beszá­molnia a következő közgyűlésen. A bizottság elnöke dr. Gellei Károly, tagjai: Brogyányi Kálmán, Egri Viktor, Győry Dezső, Gwerk Ödön, dr. Hornyánszky Aladár, Lőrincz Gyula, Rédler István, Reichental Fe­renc, Schultz Ignác és Vozári Dezső. A bizottság mun­kájában részt vett és felvilágosításokkal szolgált Orbán Gábor elnök, Surányi Géza és Szerényi Ferdinánd. 1 8"' A tizenegy tagú bizottság 1936. december 14-én tar­totta első ülését. Két albizottság alakult: egy a könyv­kiadás megvizsgálására, egy pedig a Társaság szerve­zetének megreformálására vonatkozó javaslatok elő­készítésére. A könyvkiadási albizottság tagjai dr. Hor­nyánszky Aladár, Brogyányi Kálmán és Gwerk Ödön, a reform-albizottságé Győry Dezső, Lőrincz Gyula és Vozári Dezső voltak. Mindkét albizottságban dr. Gellei Károly elnökölt. December 15-től kezdve az albizott­ságok összesen 16 ülést tartottak, és 1937. január 18-án fejezték be munkájukat, mely főleg tanúk kihallgatá­sából, a Társaság iratainak tüzetes és szakszerű felül­vizsgálásából, és egyéb szükséges ténykedésből állott. ,8( J 84

Next

/
Thumbnails
Contents