Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

sít j a meg a könyvkiadást. A vezetőség azért szánta magát erre a lépésre, mert megállapította, hogy mindegyik kiadóvállalat a Társasággal akar i a viseltetni az üzleti kockázatot. Az 1935. április 7-én tartott rendes közgyűlésen Surányi Géza főtitkár hivatalosan bejelentette a könyvkiadási akció tervét, és kérte a tagság beleegyezését 100 000 koronás bankhitel felvételére, amelyet teljes egészében a könyvkiadás céljaira használnának fel. A Társaság tagsága örömmel fogadta Surányi Géza főtitkár bejelentését, és felhatalmazta az elnökséget a bankhitel realizálására.

16

3 Az önálló magyar könyvkiadás megteremtése valóban a Masaryk Akadémia hivatásához méltó tevékenység lett volna. A Társaság vezetősége is tudatában volt a tervbe vett könyvkiadási akció nagy jelentőségének, s az Akadémia életében egy új korszak megindulásának tekintette az 1935-ös közgyűlést. Surányi Géza főtitkár pl. így nyilatkozik a Magyar IJjság-ban: ,.Kisebb nagyobb harcok között tisztáztuk a célokat, felmértük a rendelkezésünkre álló erőket: tudjuk, hogy mire vállalkozhatunk. A sokszor szétfolyó, sokszor egymást keresztező és bénító munka korszaka lezártnak tekinthető, és a legutolsó közgyűlés már a tervszerű szervező munka új korszakát vezethette be." Az 1935-ös év legnagyobb célkitűzése Surányi szerint a következő: „Meg akarjuk valósítani a szlovenszkói magyar könyvkiadás régóta vajúdó kérdését."

16

4 Nagy örömet és lelkesedést váltottak ki a merész tervek, s e lelkesedés a sajtóban is visszhangra talált. „A szlovenszkói magyar könyv reneszánsza"

16

5, „Ütra kél a szlovenszkói magyar könyv"

16

6 és ..A Masaryk Akadémia könyvei rövidesen a könyvpiacon"

1

6? című cikkekben számolnak be az Akadémia terveiről, valamint arról, hogy mit várnak ettől a nagyszabású vállalkozástól. „Az Akadémia vezetősége nagyon helyesen tette, hogy sok villongás és belső adminisztrációs 79