Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

lomtörténeti, kisebbségtudományi stb. szakfolyóiratok nem álltak a kisebbségi magyarság tudósai rendelkezésére, és publikálási lehetőséget csak egy tudományos folyóirat, a Magyar Figyelő nyújtott számukra, a folyóirat mozaikszerűségén talán azzal lehetett volna változtatni, ha a szerkesztőbizottság tematikai egységbe gyűjti a beküldött tanulmányokat és cikkeket, s így egyszer például nyelvészeti, másszor történeti, irodalomtörténeti, aztán szépirodalmi, kisebbségtudományi stb. jellegű számokat bocsát az olvasó elé. Ehhez persze szükség lett volna arra is, hogy a szerkesztőbizottság nagyobb súlyt helyezzen a folyóirat rendszeres és pontos megjelenésére. A Magyar Figyelő utolsó száma 1935 decemberében jelent meg. Sajnos, anyagi nehézségek miatt be kellett szüntetni. A Forum című lap 1931-ben még a Társaság megalakulása előtt néhány hónappal indult. Szerkesztője és kiadója Szőnyi Endre volt, aki „építészeti és építőipari folyóirat"-nak szánta. Ez volt az első művészeti szaklap Szlovákiában, s így már indulásakor jelentős feladatot vállalt magára. Háromnyelvű — német, magyar, szlovák — folyóiratként indult. Kezdetben a német nyelvű szöveg dominál. Magyarul — eltekintve Brogyányi Kálmán, Szalatnai Rezső, Szalatnai Artúr és Peéry Rezső néhány terjedelmesebb cikkétől — többnyire csak a könyv- és folyóiratszemle íródott. Később fokozatosan nő a magyar szöveg terjedelme, a német nyelvű anyag terjedelmét azonban nem éri el. A szlovák nyelvű szöveg elenyésző, majd 1931 közepétől teljesen el is marad. (Staviteľ címen ugyanis önálló szlovák nyelvű képzőművészeti folyóirat indul, s ezzel a Forum háromnyelvűsége feleslegessé vált.) A lap főleg építészeti, képzőművészeti problémákkal foglalkozott, de figyelme kiterjedt a lakáskultúrára, a film-, a fotóművészetre is. Tanulmányokat, valamint kisebb terjedelmű cikkeket egyaránt közölt. Gazdag képanyaga — fényképek, reprodukciók — 75