Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
irodalmi élet kibontakozni, mert azt két tényező is gátolta: a csehszlovák nacionalizmus és a kisebbségi magyar pártpolitika. A lehetőség azonban már megvan arra, hogy egységes magyar szellemiség jöjjön létre, mert az eltelt tizenöt év alatt új, „komoly és rangos kritikai gárdát hozott az idő". 17, 7 A két kifogásolt tanulmány szövegével a rendőrség is foglalkozott. Buchar rendőr-főkapitány 1933. november 3-án keltezett jelentésében az Országos Hivatal elnökségének is részletesen beszámol a két írásról, külön elküldi a cenzúra által törölt részek pontos szlovák fordítását. A Magyar Figyelő szerkesztősége tagjainak politikai állásfoglalásáról és társadalmi helyzetéről is jelentést tesz a rendőrparancsnok. Legrészletesebben Szerényi Ferdinánd személyével foglalkozik. Úgy tűnik, mintha őt okolná a folyóirat „soviniszta" beállítottságáért, sőt, még a feleségére és lányaira is árulkodik: „Felesége és lányai magyar soviniszták, és szlovák társaságban tüntetően magyarul beszélnek" 14 8 — jelenti Buchar az Országos Hivatalnak. Az inkriminált és megcenzúrázott két tanulmány mellett az I. évfolyam 1—2. számából említést érdemel még Flórián Károly: „Adalékok a középkori gazdasági élet jellemzéséhez" és Sas Andor „Munkácsi barokk" című írása. Sas Andor „Munkácsi barokk" című tanulmánya lényegében az 1746—1747-ben Schönborn Frigyes Károly herceg által építtetett munkácsi barokk kastély építésének története. Színvonalas, a szerzőre jellemző pozitivista alapossággal kidolgozott történelmi tanulmány. A Masaryk Akadémia elnöke, Orbán Gábor, a M agyar Figyelő 1—2. száma elkobzását követő napon mosakodó levelet írt az Iskolaügyi Minisztériumnak és a pozsonyi rendőr-főkapitányságnak. Az Iskolaügyi Minisztériumnak küldött levelében többek között ezt írta: „Figyelmeztettem az illetékes szerveket ezekre a körülményekre (hogy a Társaságban — Orbán szerint — több soviniszta elem lappang, P. Gy.), és 71