Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

mónia" hiányának tudható be — Kovács Endre szerint —, hogy a folyóiratban „ötletszerűen kerülnek egymás mellé cikkek a középkor gazdasági életéről, az abszolút véletlenről és a munkácsi barokkról".

139 Győry Dezső védelmébe veszi a Magyar Figyelő-t, és így ír róla a Magyar Üjság-ban: „Ez a folyóirat olyan, mint maga az Akadémia. Egy csomó ki nem aknázott kultúrlehetőség. Tatarozásra szoruló, de talán egyetlen bástyalehetősége ma a szlovenszkói magyar tudósnak, írónak, művésznek."

14

0 A Magyar Figyelő I. évf. 1—2. számának első lapjain Szerényi Ferdinánd „Életkérdéseink" című köszöntőjében a Társaság eszmei programját magyarázgatja. Párhuzamot von Madách és Masaryk, a Társaság alapítója között. „Madách — Masaryk! Szintétikus munkaprogramunknak két pillére"

14

1 — állapítja meg. A Társaság feladatát elemezve kifejti, hogy az három tényezőből tevődik össze, mégpedig: a kutatásból, oktatásból és ösztönzésből. A Társaság és a közvélemény nagy meglepetésére a Magyar Figyelő I. évfolyamának 1—2. számát a cenzúra elkobozta, s így az „elkobzás utáni második kiadás" került az olvasók kezébe. A Masaryk Akadémia a köztársasági elnök által alapított és a kormány támogatását élvező kulturális intézmény volt, érthető hát, hogy a cenzúra közbelépése valóban nagy megrökönyödést keltett. Az elkobzásra Maiéter István „A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban" című tanulmánya, valamint Szalatnai Rezső az „Irodalmi menetrend Szlovenszkón" című írása adott okot. E tanulmányok a Magyar Figyelő elkobzása utáni második kiadásban a cenzúra által alaposan megcsonkított formában jelentek meg. Maiéter István tanulmányából 13 helyen törölt a cenzor, Szalatnaiéból 2 helyen. A Maléter-tanulmány cenzúrázási módjának érdekessége, hogy néhány helyütt még Emanuel Rádi professzor Válka Čechu s Němci (A csehek harca a németek ellen) című, 1928-ban Prágában kiadott művéből vett idé68