Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

nek és a december 18-án köztársasági elnökké választott Benešnek táviratot küldött. A Masaryknak küldött táviratban hálájukat fejezik ki az elnöknek azért a tettéért, „amellyel létrehozta Társaságunkat és ezzel a magyar kultúra ügyét nemes szívével magához ölelte, hogy megadja neki az élet feltételeit".

13

5 A Benešhez intézett táviratban arra kérik az elnököt, hogy ő is a masaryki úton haladjon tovább. „Kérjük, hogy éppúgy, mint köztársaságunk első elnöke, Ön is támogassa törekvéseinket, mert a köztársaság magyar népének kultúrgazdagodása az állam gazdagodását, erősítését és lelki konszolidációját is szolgálja."

13

0 A Masaryk Akadémián belüli Masaryk-kultusz az elnök halálakor és az azt követő hónapokban érte el tetőpontját. Masaryk halálakor, 1937 szeptemberében a Társaság elnöksége rendkívüli gyűlést tartott, melyen háláját és részvétét nyilvánította ki az elhunyt államfő iránt. A Társaság elnöksége az elnöki irodának részvéttáviratot küldött, sőt a temetésen is képviseltette magát. „Társaságunkat... az elnök úr nemes szívű adománya hívta életre, így benne alapítónkat és pártfogónkat vesztettük el"

13

7 — írják a köztársasági elnök irodájának küldött részvéttáviratban. A Társaság székházának üléstermét Masaryk-teremnek nevezték el, amelyben már 1936. január 16-án bensőséges ünnepség keretében elhelyezték az alapító elnök mellszobrát, dr. Fleischmann Artúrnak, a Társaság tagjának alkotását. Elhatározták, hogy a rendes évi üléseket ezentúl mindig március 8-án, Masaryk elnök születésnapján tartják. A Társaság utolsó, 1933. évi rendes közgyűlése valóban ezen a napon volt. a) A Társaság folyóiratai A Magyar Figyelő kiadását az 1933. január 22-én megtartott rendkívüli közgyűlésen határozta el a Társaság vezetősége, s főszer66