Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

lezárva, még a magyar nyelvterület érdeklődésére sem számíthat a kisebbségi magyar művész."

13

0 A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztálya által rendezett képzőművészeti kiállítás csak egy kiragadott mozaikkockája a két világháború közötti szlovákiai magyar piktúrának. A kiállításon bemutatkozott az akkori csehszlovákiai magyar képzőművészet teljes élgárdája. Az idősebb és fiatalabb korosztály, valamint a hagyományos és az osztályharcos művészeti felfogás és kifejezésmód képviselői egyaránt bizonyíthatták művészi elhivatottságukat. A siker s az elismerés, melyet haladó, baloldali képzőművészeink arattak ezen a jelentős, a külföld, valamint a hazai cseh és szlovák körök által is figyelemmel kísért kiállításon, kisebbségi kulturális életünk legértékesebb hagyományai közé tartozik. A Társaság belső életének legnagyobb szenzációját 1935-ben Orbán Gábor elnök lemondása jelentette. Orbán lemondását az Iskolaügyi Minisztériumnak, a pozsonyi rendőrparancsnokságnak és a Társaság elnökségének nyújtotta be 1935. augusztus 28-án. Elhatározását ekképp indokolja: „Alakulásától kezdve a Társaság elnöke voltam, felvirágoztattam, tehát a Társaság már nincs rászorulva az én további működésemre, s így újból alkalmam nyílhat a tudományos működésre."

13

1 Orbán lemondása egyaránt meglepte a felettes hatóságokat és a Társaság elnökségét, valamint a közvéleményt. A pozsonyi rendőrparancsnokság igyekszik kivizsgálni a váratlan lemondás okait és körülményeit. Dr. Sebestyén' Józseftől kapnak erre vonatkozólag bizalmas információkat 1935. december 18-án. Sebestyén jelentése szerint Orbán azért mondott le, mert a Társaság pénzével különféle spekulációk folytak. A lemondáshoz több személyi sérelem is járult. Orbán ugyanis azt gondolta, hogy Bújnák professzor után ő kerül a pozsonyi egyetem magyar tanszékére, 64