Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
házá"-nak 10/ l nevezi a Masaryk Akadémiát. A Sarló fiatalsága is, miután meggyőződött róla, hogy a kezdeményezésére, de nélküle létrejött Akadémia kapuja nem nyílik meg előtte, sőt jó szándékú programjavaslataik is figyelmen kívül hagyatnak, még 1932 őszén a leghatározottabban tiltakozik a „Masaryk Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság kormánypolitikai beállítottsága és dilettantizmusa ellen". 10 5 Ha tehát az első tisztújító közgyűlést megelőző napokban az Akadémia visszatekintett a megtett útra, és megpróbálta összegezni munkájának produktív eredményeit, vajmi kevés sikerrel dicsekedhetett. Legnagyobb eredményüknek talán azt tekinthették, hogy 1933 folyamán kiharcolták, hogy a pozsonyi és kassai rádió magyar adásóráit kibővítsék. 1934 februárjától a pozsonyi és kassai rádió bevezette a naponkénti rendszeres magyar adást. A Társaság vállalta, hogy a hivatalos vezetőséggel karöltve összeállítja a rádió magyar programját, és biztosítja a megfelelő színvonalát. Az elnökség a magyar egyetemi tanszék ügyében is több ízben kilincselt az illetékes hatóságoknál. Pavel Bújnák 1933. november 13-án bekövetkezett halála után a magyar tanszék betöltetlen maradt, s ez kedvezőtlenül befolyásolta a csehszlovákiai magyar tanárképzést. A csehszlovák iskolaügyi hatóságok szándékosan hagyták üresen a katedrát, annak ellenére, hogy a magyar, s végül már cseh és szlovák körökből is több támadás érte őket ezért. A Masaryk Akadémia többszörös kérvényezésére és sürgetésére csak ígéretekkel válaszoltak. A magyar tanszék továbbra is betöltetlen maradt. 1933 decemberében végre megoldódott a Társaság otthonának problémája. A Káptalan utcai 13. szám alatt levő épület, az ún. Palatinus-ház vált az 1933. december 2-án lebonyolított adásvételi szerződés szerint a Társaság székházává. A ház addigi tulajdonosai Nápravník Berta, Lendvayne Nápravník Ilona, 53
