Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

vékenységlistával készült a Társaság. A szakosztályok még nem működtek, sőt a munkaprogramokat sem dolgozták ki. 1932. november 6-án Pozsonyban a Tolsztoj utcai evangélikus iskola nagytermében folyt le a Társaság közgyűlése, az elnökség s a három osztály 29 rendes tagja jelenlétében. Délelőtt az egyes osztályok megtartották első osztálygyűlésüket, s véglegesítették munkatervüket. A tudományos osztály ülésén Farkas .Gyula osztálytitkár terjesztette elő a munkaprogramot.

9

1 Legfontosabb feladatul tudományos szakkönyvtár megteremtését, valamint különböző pályázatok meghirdetését és a beérkezett pályaművek jutalmazását tűzte ki. Az egyetemi ifjúság tudományos fejlődésének támogatását szintén fontos feladatként jelölte meg, s e téren is pályázatok meghirdetését tartotta a legcélravezetőbbnek. Javasolta még, hogy az osztályon belül alakítsanak Magyar Intézetet és Magyar Pedagógiai Társaságot. Az irodalmi osztály ülésén Szalatnai Rezső vázolta az osztály munkakörét. A szlovákiai magyar irodalmi élet megszervezését és felvirágoztatását, valamint a magyar nyelv intézményes művelését jelölte meg elsődleges kötelességükként. További feladatok: a magyar népkönyvtári hálózat kiépítése, a kutatómunka megindítása, irodalmi folyóirat megteremtése, a színjátszás pártfogolása stb. Beszámolóját Szalatnai a következőkkel zárta: „Fontosnak tartjuk a csehszlovákiai magyar és a magyarországi magyar irodalom és szellemi élet kapcsolatainak kimélyítését és szervessé tételét. Úgyszintén fontos a magyar és a cseh, a magyar és a szlovák irodalmi kapcsolatok kimélyítése és megszervezése." A művészeti osztály munkaprogramja két részből tevődött össze: képzőművészetiből és zeneiből. A képzőművészeti részt Brogyányi Kálmán, a zeneit Albrecht Sándor állította össze és olvasta fel. A képzőművészeti program kiállítások rendezését, valamint a szlo44