Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS

hogy az új társulat a hiányzó magyar egyetemet pótolja. Tudom, hogy nehéz munka vár az úttörőkre. Ha azonban az intézmény jól felfogja nagy hivatását, nem kell aggódni jövője miatt."

5

0 Pavol Bújnák, a pozsonyi magyar tanszék vezetője, már sokkal egyoldalúbban ítéli meg a társaság feladatát. Szerinte elsőrendű feladata a magyar—szlovák kapcsolatok kutatása és feltárása lesz. A megkérdezett huszonegy csehszlovákiai magyar irodalmár különböző módon képzeli el a nagy tett véghezvitelét, de egyben mindegyikük véleménye egyezik: a társaság létrehozása nagy felelőséggel jár, alapítóinak tehát érezniük kell a feladat súlyosságát. Legtöbbjük szintén független könyvkiadó létesítését és irodalmi folyóirat kiadását látná legcélszerűbbnek, a millió ezzel töltené be legteljesebben a feladatát. Néhányan az alapítandó társaság legfőbb rendeltetésének irodalmi, tudományos és művészeti ösztöndíjak alapítását, mások az arra szoruló írók segélyezését tartják. Külön említést érdemel Sziklay Ferenc véleménye, amely szerint legkézenfekvőbb volna, ha a milliós adományt a már régebben alapított s jelenleg is működő kulturális intézmények kapnák. Ezekre az intézményekre kötelező a politikamentesség, s ezeknek — Sziklay szerint — valamennyi csehszlovákiai illetőséggel bíró magyar kulturális tényező tagja. Egy teljesen új egyesület csupán a jelenleg működő egyesületek gyengítése árán jöhetne létre. Az alapítványt tehát egy felelős bizottság ellenőrzése mellett a már meglevő intézmények rendelkezésére kellene bocsátani. Sziklay Ferenc már közvetlenül a losonci ígéret elhangzása után is hangsúlyozta ezt a nézetét. A PMH IX. évf. 223. számában írt cikkében kijelentette, hogy szerinte a már eddig is működő kulturális egyesületekben folyó munka szorgalmazása volna a legcélszerűbb, már csak azért is, mert a létező intézmények alapszabályai jóvá vannak hagyva, és munkájuk többé-kevésbé folyamatos. 27