Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

JEGYZETEK

22

8 Szlovák Központi ÁL, a Pozsonyi Rendőrkapitányság fondja, 64-es doboz, 3395-ös irat. 22

9 Szlovák Központi ÁL, a Pozsonyi Rendőrkapitányság fondja, 64-es doboz, 4946-os irat. 23

0 Szlovák Központi ÁL, a Pozsonyi Rendőrkapitányság fondja, 64-es doboz, 174-es irat. 23

1 Szlovák Központi ÁL, a Pozsonyi Rendőrkapitányság fondja, 64-es doboz, 3758-as irat. 23

2 Szlovák Központi ÁL, a Pozsonyi Rendőrkapitányság fondja, 7935-ös irat. 23

3 Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémia Központi Levéltára, M-2 180; 47-11. 23

í A szerző szerint a cseh kultúrpolitika első és legjelentősebb magyarellenes lépése, amely „súlyos szellemi válságba" juttatta a magyar kisebbséget, az elnemzetlenítő iskolapolitika volt. i. m. 72. 1. 23

5 „A sors vigasztaló iróniája, hogy az ún. Masaryk Akadémia ellen éppen a baloldal legképzettebb írója, Fábry Zoltán és az a haladó szellemű kisebbségi magyar ifjúság tiltakozott, amely már csehszlovák egyetemeken kezdte el tanulmányait." i. m. 173 1. 23

G „Pozsonyban 1931-ben megalakították a Magyar Tudományos és Művészeti Társaságot. Megnevezése magyar volt; alapítását T. G. Masaryk köztársasági elnök egymillió koronás adománya tette lehetővé. Csehszlovák koronákat kapott a Társaság, ezért a vezetésben azok az egyének rendelkeztek döntő befolyással, akiket erre az uralmon levő burzsoázia szemelt ki." Zdenka Holotíková: Gábor Steiner — Život revolucionára, 164. 1. Vydavatelstvo politickej literatúry, Bratislava, 1963. 23

7 Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. Tatran Könyvkiadó, Bratislava, 1967. 133. 1. 23

8 Uo. 124. 1. 161