Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG IRODALMA

nyában olyan „trójai falónak" nevezi a Masaryk Akadémiát, amely „sohasem tudott bekerülni a kisebbségi társadalomba". Vájlok Sándor mellett még Vass László szól e kötetben — A felvidéki magyar irodalom című tanulmányban — néhány elmarasztaló szót a Társaságról.

23

5 A felszabadulás óta csak egy szerző foglalkozott behatóan a Masaryk Akadémiával, mégpedig Turczel Lajos a Két kor mezsgyéjén című forrásértékű munkájában. E könyv szerzője, amint azt már a könyve tartalmát tömören megfogalmazó alcím — A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között — is jelzi, a kisebbségi magyar irodalmi és kulturális élet kialakulásának és létezésének sajátos problémáit tudományos alapossággal és a terjedelmes anyagismeret nyújtotta biztonsággal boncolgatja, de az irodalmi és kulturális kérdéseken túl szól a kisebbségi élet szinte valamennyi vetületéről, társadalomról és politikáról, sajtóról és könyvkiadásról, világnézeti fejlődésről és ifjúsági mozgalmakról stb. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság működésével a szerző az említett könyvben több helyen is foglalkozik, főleg „Az irodalmi élet kialakulásának sajátos körülményei" és „A tudományos élet, művészetek és a sajtó" című fejezetekben. A Társaság működésének ismertetése mellett behatóan elemzi és kritikailag értékeli a Társaság teljes működési idejét, és kijelöli helyét a szlovákiai magyar kulturális egyesületek sorában. A Masaryk Akadémia tevékenységének Turczel által elvégzett tudományos értékelése rendkívül ténymeglátó és lényegmeghatározó, s ezért azt ennek a tanulmánynak a szerzője szinte változtatás nélkül elfogadta. A Masaryk Akadémia alakulásával, működésével, egyes botrányaival a szlovák és cseh napisajtó is aránylag sokat foglalkozott — lásd például az agrárés szociáldemokrata párt szlovák sajtójának vitáját 107