Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG IRODALMA

néhány sorban a Társaság létezéséről is említést tesz, és megpróbálkozik az összefoglaló értékeléssel. Egyes megállapításai találóan hatnak, és reálisan tapintják ki a Társaság gyengéit, néhány állítása azonban vitatható. Tárgyi tévedésként az fordul elő nála, hogy az Akadémia alakulását 1932-re teszi, a Magyar Figy e 1 ő-t pedig még 1936-ban is megjelenő lapként említi. Kemény G. Gábornak a Masaryk Akadémiára vonatkozó soraiból az alábbi értékelő-elemző részeket közlöm: „A Masaryk Akadémia, ahogy magyar oldalon nevezték, s amelyhez minden averzió ellenére is fűztek reményeket a kisebbség szellemi irányítói — nem vált be. A többségi zsoldban álló vezetőség nem tudta, de nem is kívánta teljesíteni az eredeti munkatervbe felvett célkitűzéseket. Nem áll még rendelkezésünkre az az időbeli távlat, melyből végleges ítéletet mondhatnánk a felvidéki területeken húsz év alatt lezajlott kulturális kezdeményezésekről. Az Akadémiával kapcsolatban mégis megállapíthatjuk, hogy a minduntalan felszínre törő kormányszempontok, személyi visszásságok és a felelőtlen gazdasági irányítás már eleve magukban hordozták az elkövetkezett idők lesújtó ítéletét. Tudományos téren a Társaság nem tudta összefogni a kisebbségi tudományos irodalom művelőit, mert az egyes szakosztályok vezetőin keresztül felesleges politikumot vitt a tudományos kutatások területére. Szépirodalmi vonalon a többségi társadalomhoz legközelebb álló írógárdát olvasztotta magába. A felvidéki képzőművészetek sorsára sem volt kihatással a Társaság megalakulása. A népcsoport művészeit nem szólította egységbe, nem támogatta, többnyire tudomást sem vett létezésükről. A képzőművészeti szakosztály ötéves működése alatt néhány személyi jellegű érdektelen kiállításon kívül semmit sem tudott felmutatni. Az Akadémia folyóirata Magyar Figyelő 104