Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG IRODALMA

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG IRODALMA A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságról szóló tudományos igényű irodalom nem jelentős. A felszabadulás előtt a korabeli sajtó hasábjain egymást követik a Társaság problémáit tárgyaló cikkek, ezek között sok a terjedelmes vezércikk is, de 1945-ig egyetlen komolyabb tanulmány sem foglalkozik behatóbban az Akadémia többéves működésével. Egyes összefoglaló jellegű munkák, amelyek a csehszlovákiai magyarság életéből az első két évtizedet (1918—1938) óhajtották feltérképezni, megemlítik a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrejöttét, fennállását, néhány szót a működésről is szólnak, ez azonban mindig elnagyoltan és vázlatosan történik, miközben a tárgyi tévedések is sűrűn előfordulnak. Az 1938-ban — még a bécsi döntés előtt — Budapesten, Borsody István szerkesztésében, az Ország Ű t j a kiadásában megjelent Magyarok Csehszlovákiában 1918 — 1938 című tanulmánykötet, amely a maga nemében véve jelentős, úttörő jellegű munka volt, a szlovákiai magyarság kulturális szervezkedéséről, irodalmáról, tudományosságáról és művészetéről szólva néhány sorban említést tesz az ún. Masaryk Akadémiáról is, főleg Sziklay Ferenc: „Kulturális szervezkedésünk története", Narancsik Imre: „A tudomány művelése" és Brogyányi Kálmán: 101