Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kassa mint Bethlen hadműveleteinek támaszpontja - Vonakodás a beszállástól s nagyobb praesidium befogadásától

nak. De Beck minden parancsa ellenére, hogy elsősorban a végeknek juttassa, ide-oda adogatja a pénzt, azért nincs. Felszólította Thurzó Szaniszlót Kassáról, examinálja, számoltassa meg, miért cselekszi ezt, vonja kérdőre. Bethlen vásárlásaiból és hivatkozott leveleiből azt is látjuk, hogy sokat költött felruházásukra (posztókra) és fegyveres fölszerelésökre. E gondoskodással szemben amennyire csak lehetett, seregeit igyekezett a legnagyobb fegyelemben tartani és visszaélésektől a népet megkímélni. Ha ilyesmiről értesült, azonnal szigorúan rendelkezett ezek megszüntetésére. Illésházy sokat panaszkodott a német had rettenetes rablása, prédálása miatt. Hozzá írott leveléhez sajátkezű utóiratban egy ismeretlent szólít fel, hogy ugyan ő maga is fordult a generálisokhoz ez ügyben, de ő is menjen el kiküldött biztosával hozzájuk. Adják át nekik e levelet, beszéljenek velük, hogy a dúlástól, rablástól a hadakat megtartóztassák, mert ha így folytatják, az ország minden rendeit ellenségökké teszik. Ily felszólítással végzi levelét: Az Istenért kérjük őkegyelmeket és hűségteket, a szegénységen való kegyetlenkedést meg ne engedjék senkinek. Thurzó Imrének írja, hogy az ő neve alatt gyűlt hajdúság mily szörnyű dolgot cselekedett azon a földön. (Vág)ujhelyt ostrommal vették meg s ott igen rút dolgokat vittek véghez. Onnan Csejtére szállottak és a szegénységet vesztegették. Azért kegyelmed az hajdúkra viseljen gondot, mindjárást hivassa őket a hegyen által maga mellé s bizonyos kapitányt rendelvén eleikben, tartsa disciplinában őket, ne pusztítsák a szegénységet. Egy másik levelében is figyelmezteti őt e hajdúkra, kiknek dúlásiairól, kóborlásairól szüntelen panaszok érkeznek hozzá. Szeretettel kéri, hogy sok gonoszságokról keményen fenyítse meg s rendelje őket késedelem nélkül az ellenség ellen. Ott lássanak a dologhoz, mert tovább nem tűri gonosz cselekedeteket s hópénzt is csak aznaptól fogva ad nekiek. Meginti egyik vezérét is, hogy a quártirokba kirendelt hadak nem elégszenek meg a nekik járó széna, abrak és a magoknak való élésbeli gazdálkodással, hanem a falukat széjjel pénzadásra erőltetik és sok egyéb módon sarcolják a szegénységet. Ezeket semmiképen meg nem tűri. Amikor kibocsátotta őket, szigorúan tilalmazta az ilyeneket. Udvari szolgáját kiküldötte hozzájuk megtudni, kik cselekedték ezeket? Akik okai, szigorúan megbüntessék őket. Többé ily panasz ne legyen, mert jó néven nem veszi tőlük. Még saját kezével odaírta utóiratnak: Borra se erőltesse senki a szegénységet, látván a bornak nem lételét. Több leve ében említi, hogy magyar hadat (hajdúkat) nem akar odaszállítani, nehogy azt a rettenetes istentelenségeket ott is gyakorolják, valami88