Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen Kassai országgyűlései és Kassa országgyűlési követküldései

másfél hónap múlva (május 8.) meg is kötötték Bécsben a békét a nikolsburgi pontok alapján. Ez okiratot Bethlen kancellárja, Kovacsóczy hozta Kassára a fejedelemhez azzal, hogy az udvar nem hajlandó hozzáadni Cecília Renáta főhercegnőt. Valószínűleg a bécsi béke elismerése végett egy hónapra rá, jún. 6-ára gyűlést hívtak össze. Hogy hová, erről hallgat a városi jegyzőkönyv. Abaúj vm. jegyzőkönyve szerint Leleszre. De Láng bíró jelenti a tanácsban a gyűlés napiát s hogy erre meghívót nem kaptak (Bethlentől?), azonban mivel a császár levele a városnak is szól, határozzanak, mit tegyenek. Véleményök, hogy ez talán tévedésből történt, méltó követeket küldeniök. Menjenek Almássy István szenátor s nemsokára bíró és Wass Mihály vicenótárius, később Almássy után szintén bíró. Ugyanekkor Bethlen is elindult Kassáról bizonyára e gyűlésre

3. A rákövetkező esztendőben (1625) fontos gyűlést hívott össze II. Ferdinánd Sopronba szeptember havára. Feladata volt a trónutód és az utolsó protestáns nádor, Thurzó Szaniszló halála után a nádori szék betöltése. A kiiály, II. Ferdinánd Bethlen követeit, a felvidéki vármegyéket és Kassát is meghívta. Bornemissza János, a fejedelem kassai kapitánva, vicegenerálisa, altábornoka magához hivatta Lang János bírót. Átadta neki a császár Bethlenhez küldött s az illetékeseknek átadandó regálisát, a sopioni országgyűlésre szóló királyi meghívó levelét. Azzal adta át, hogy őfelségével közöljék, mily instructióval, utasítással küldik el követeiket. Tudtukra adta egyszersmind őfelsége azon kívánságát, hogy e követek olyanok legyenek, akik maguk előtt viselik a fejedelem méltóságát s meg merjék mondani, amit meg kell mondani. Ilyenekül választja meg Almássyt, Demek Andrást a 6 jelölt közül.

4 Vagyis Bethlen erős ellenzéket óhajtott. Ebben nem is volt hiány. De sem Eszterházy Miklósnak, Bethlen legszenvedélyesebb ellenfelének nádorrá, úgyszintén a császár-király fiának, III. Ferdinádnak királlyá választását és megkonázását nem tudták megakadályozni. Kassa követei elég bátrak voltak hogy tiltakozzanak a koionázás ellen.

5 * Abauj vm. garadnai közgyűlése 1624 június 3-án és Kassa v. jk 1624. máj. 3. 4 Kassa város jk. 1625 aug. 2J. Levelezésüket lásd dr. Kerekes: Nemes Almássy kassai kereskedő. 1902. Bpest. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle kiadása. s Erre vonatkozólag Hainnál olvassuk: December 29-én Lőcsének és többi városnak követei megérkeztek. December 8-án a király legidősebb fiát, Ferdinánd Ernőt utódjává választották és megkoronázták. Pedig az evangélikusok és a fejedelem 7 vármegye követei küzdöttek ez ellen, sőt Kassa város követei nyiltan is ellentmondottak. Ebben az évben a császár engedelmével Ausztriában és Cseh- és Morvaországban a leg63