Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
A vég - Második beszéde: emlékezetes Bethlen-időkre
a hűségben meg ne fogyatkozzanak. Vigyázzanak, házukhoz élést szerezzenek s jó fegyverük legyen. A bécsi udvarnak e folytonos Kassa-féltését az okos bíró hivatkozott beszéde értelmében igyekezett a város különféle sérelmei orvoslására és kívánságai teljesítésére felhasználni. A felküldött követek járásáról így számol be Wass (aki anynyiszor tett jelentést Bethlennél való követségekről): őfelsége kegyelmesen fogadta őket. Pontonkint válaszolt nekik s dolgainkat a kancellárius által részben a nádorhoz, részben a pozsonyi kamarára küldte információra. A kiküldöttek pedig fölkeresték, akiktől segítséget kellett kérniök. „Hasznosan jártak őfelsége koronás királyunknál, amiből láthatjuk, hogy kegyelmes édesatyánk méltó hozzávaló hűségünkre és üzente is, hogy megkívánja tőlünk." Őfelsége így válaszolt nekik: 1. Hogy Lengyelországba a borbevitelt szabadítsák fel, azt ily egyszerűen elintézni nem lehet. Mert ez az ország dolga és törvénye. De az országgyűlés elé terjeszti, hogy legalább Kassának legyen szabad kivinni. 2. A bástya építésére, a város erősítésére 3 évre elengedi a taxát, 21.000 frtot. 3. A városban lakó nemesek nem vesznek részt a vármegyei nemesi fölkelésben, mert ők a várost tartoznak védeni. 4. A kereskedő társaság új céhlevelét megadta. 5. A polgárjoggal felruházottak se vámot, se harmincadot nem fizetnek. 2 0 A fölkeléstől való félelemben Forgách generális összehivatta a tanácsot, hol üzenetét Tassy Gáspár kamaratanácsos így adta elő: Neki kötelessége a várost védeni a veszélyektől. Az erdélyiek ugyan szabódnak, hogy semmi ellenséges szándékuk nincs. De mást mutat cselekedetök. Mert ki költ olyanra, ami nélkül ellehet s amivel nincs célja. A fejedelem menti magát, de az urak annyi hadat fogadnak saját nevek alatt, hogy ez csak a fejedelem költségét illeti. A városbelieknek mindegyikőknek szőlőjük van a Hegyalján s onnan jövedelme. Némelyek feleségestől, gyermekestől le szoktak menni a szüretre. De kéri a tanácsot, most tiltsa el, mert ezeket könnyen kirekeszthetik a városból s a város pusztán marad. A hűség nem mindig lehet meg kár nélkül. Ne nézze a kárt, aki jó hírét-nevét meg akarja tartani. A generális üzenetének ez utolsó mondata elárulja, hogy nem a polgárokat féltette, de a fegyverkezőkkel való érintkezésöket. Ügy mint Bethlen bejövetele alkalmával történt. Ne. hogy megismétlődjék Bocskay bejövetelének esete, midőn előretörő hadaival a tályai szüretén lévő Varannay András kassai szenátor vette fel az érintkezést, hozott hírt róluk s előkészítette befogadásukat. A tanács kimondotta, hogyha nem is intette volna őket generális uram, igen méltónak ítélik, 2 0 Kassa v. jk. 1632 júl. és szept. 2. 390
