Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - A kassai bíró beszéde a királyhűségről a Császár-féle pórlázadáskor

Az egyiket a magisztrátus márc. 17-iki ülésén tartotta. A beszéd elején ügyesen hivatkozott ,,a sok" zűrzavaros állapotokra, hadakra és háborúságokra, amelyek annyi nyomorúságot és Ínséget hoztak az országra s vele együtt Kassa városára, hogy még emlékezni is keserves rá. S most meg — folytatta beszédét — mintha a pórok fölkelésével indulna újra valami gonosz. Gondolkodjunk és beszélgessünk róla, hogyan védekezzünk ellene. A megmaradásra sem kivül (a továbbfolyó 30 éves háborút tekintve), sem belül (a bécsi és hazai, erdélyi és felvidéki erőkben) nem lát semmi más oszlopot (alapot), mint megegyezni a koronás királlyal. Legyünk vele egyek szívünkben, értelmünkben. Legyünk hozzája állhatatosak, gondoljunk az elmúlt időkre, mikor őfelsége hűségétől elpártoltak némelyek, kik immár megholtak. (Nem akar élőket vádolni a nem rosszakaratú, polgártársainak ártani nem óhajtó bíró. Nem úgy, mint félszázaddal később a Thököiy-fölkelés után és az eperjesi vésztörvényszék idején Demeczky Mihály új bíró, ki a Thököly fejedelem híveinek, különösen a halálra kínzott „kuruc" Feja Dávidnak fővádlója. De ez félszázaddal később, a polgárság összetartásának felbomlasztása s a városi élet lehanyatlása idején történt. Wass Mihály korában még a polgárság egységes és a konkolyhintőknek még nem sikerült egymás ellen uszítani őket. Ö még a „hűtlenségbe" esettek számát is csekélyre teszi, mondván:) hogy csak 2—3 ember miatt és ezek által történt az elszakadás, vagyis Kassát ezek vezették a fölkelőkhöz. De „a vesszőnek a súlya alig hogy rajtunk nem esék", vagyis nem sok híja, hogy a városnak meg kellett volna bűnhődnie miattuk. Dehát mit használtak azok a városnak? — kérdi a bíró — „semmi egyebet, hanem csak gyalázatot szerzének" — feleli. (Hogy mivel, csak később mondja meg, hanem ehelyett szónoki megszólítással int:) Meglásd Kassa, hogyha „hűséged mellől mégegyszer elállasz", nem kapsz többé amnesciát (bűnbocsánatot), szabadságodat (városi jogaidat) is elveszted, amiként Csehországgal történt. (A császár csehországi bosszúállására hivatkozás a múltra nézve nem állja meg a helyét, mert Csehország a fehérhegyi csatavesztés után kényre-kedvre ki volt szolgáltatva, ellenben a győztes Bethlen kétoldalú szerződéssel biztosította magyarországi alattvalóinak sorsát. Egy újabb fölkelésre nézve azonban igaza lehetett a szónoknak. De a veszélyre való hivatkozás mellett azt állítja:) az „ura hűségétől" való eddigi elszakadásban sem jót, sem tisztességet nem talált a város. A Bocskay fejedelem támadásáról csak annyit mond, hogy okai nyilvánvalók. A „Eethlen fejedelem idejében lőtt változásról" már többet mond: mindannyian tudjuk, hogy sokan mint örültenek ennek s mily készségesen előmozdították. S aztán vaj25 385