Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen kassai pénzverőjének működése - Kassa bérbeveszi a pénzverőt - Kasser nagyhangú igéretei

Bizonyára a pénzt és drága anyagát féltették tőlük. A tanács osztozott aggodalmukban és rövidesen kimondotta, menje­nek ki. Pedig időközben ígéretéhez képest Kasser Mihály, bárt­fai, polgárjogot kért a várostól. Jótállója a pénzverőház feje­delmi felügyelője, Varannay András. A tanács kötelezi, hogy egy év alatt mutassa be nemzetséglevelét s tegyen le előre 32 márka tiszta ezüstöt. Ennyit kértek tőle a polgárjogért. Sokkal többet, mint a leggazdagabbaktól. Letett belőle 100 frtot, vagyis 50 tallért. 9 De csakhamar jelentik a pénzprefek­tusok, gondviselők, amit Varannay uramtól hallottak, hogy Kasser Lengyelországba akar menni. Azonban a 26.140 frtot (talán az átvett pénzanyagért, vagy a be nem szolgáltatott pénzért), mellyel őfelségének tartozik, nem adta meg. Bethlen e követelését Kassához intézett egyik leveléből ismerjük meg. U. i. „ennek előtte 26.000 frtot adott paga­mentumra. Ez összeg terhe a pénzverő bérbeadásakor a vá­ros és Kasser Mihály között oszlott meg. Mivel pedig neki most (lakadalma után 12 nap múlva az utóköltségre) sok és nagy szüksége van pénzre, megparancsolta Bélaváry Dávid­nak. hogy a 26.000 frtot átvévén, minden késedelem nélkül adja át neki, hogy mostani szükségiben meg ne fogyatkoz­zék. Nagy animadversio, neheztelés nélkül el nem szenvedné késedelmeskedésöket. 1 0 Kasser e követelést a várossal való megegyezése alkalmá­val magára vállalta. Lengyelországi útja előtt figyelmeztették a várost, hogyha vissza nem jön, ez adóssága a város nya­kába szakad s nagy kára következhetik, mert a város kezén lévő pénzverői dolgokat az ő adósságáért elveszik. Hívas­sák fel tehát a városházára Varannay uramat és Kassert. Mondják meg neki, hogyha „urunknak" (Bethlennek) a 26.140 frtot megadja, társuk lesz. Különben pedig máskép fognak a dologhoz. Mindketten megjelenve, bíró uram kérdezé Kassert, hogy elégséges-e mindannak megfizetésében, amit fogadott. Állja-e ezt, mert különben a város kárt fog vallani, ha ezt nem hoz­zák rendbe. Erre Kasser kijelentette, hogy ő az az ember, aki amit fogadott, meg is adja, csak Lengyelországba mehessen. Hogy pedig ne legyenek benne kétségesek, elegendő zálog­gal biztosítja a várost, hogy mind a tanács, mind Varannay uram meg lesz elégedve. A tanács ez önérzetes szavakra azt válaszolta, látni akarja, hogy mi biztosítást nyújt. Ha ez ele­gendő leszen, menjen maga és szerezzen ezüstöt. „Hiszen" azután majd meglátják, mit kellessék tovább vele cseleked­niük. A tanács válaszában jellemző e „hiszen" szó, melyben » 1625 jún. 27. 1 0 Ecsed, 1626 márc. 14. 320

Next

/
Thumbnails
Contents