Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen kassai pénzverőjének működése - Kassa bérbeveszi a pénzverőt - Kasser nagyhangú igéretei

hogy jól tudtak inni, dorbézolni és ehhez a szükséges költséget maguknak a pénzverőből biztosítani, erre nemcsak a fenti hordók számából következtethetünk, hanem egy kocsmai verekedésből is, melynek tanúi élénk képet festettek egy vad mulatozásról, melyben a münzmesterek és 3 nemzetbeli tiszt, egy lengyel, egy magyar kapitány és egy veresbeli német (Bethlen német zsoldosaiból) ugyancsak tevékenyen vettek részt. Katona Mihályné Szőcs Anna (fogadósné, vendéglősné, kocsmárosné) vallja: A münzházi németek Asztalgyártó Andrással hozzánk jöttenek s magokkal hoztak hegedűst és sípost s vigadtanak. A lengyelek (Bethlen katonái) Csizmadia Pálnál (egy másik kocsmában) mulattak, egy inast küldtek ide a hegedűsért és síposért, hogy ezek hozzájuk menjenek. A münzházi németek azonban nekik megfizettek, azért nem bocsátották őket. Ekkor a lengyel hadnagy nagy haraggal és szitkokkal kijővén mindjárást rájok ment, hogy elviszi a sípost és hegedűst. Azonban a münzháziak nem engedték. Az egy veresbeli német a koszpergyát is kivonta, de nem bántott senkit. Erre a magyar hadnagy is előjött, szidta a lengyel hadnagyot: mért nem hoztad el (a zenészeket)? Mire osztán a lengyel kapitány kiáltozni kezdett. Puskát, szablyát vett elő s lett nagy csete-paté. Ügy látszik, ezen egy münzházi német úgy fellelkesedett, hogyha elkésve is, ki akarta venni részét a verekedésben. Mert a fenti Asztalgyártó felesége vallotta: Fábián Márton (bizonnyal az első harc egyik hőse) bejött hozzánk. Egy münzházi német ült az asztalnál, semmit sem szólt, s egy kupát úgy ütött Fábián fejéhez, hogy ellapult a kanna. (Kemény feje lehetett Fábián uramnak s alkohollal érzéktelenítve.) Íme, ily vidám és társas életet éltek itt Bethlen münzházi mesterei s ami fő — amint mondottuk már — a pénzverésből elő tudták teremteni a hozzávaló költséget is. Hogy honnan vették, ennek a felügyeletére és ellenőrzésére vonta elő Bethlen oly hirtelen és sürgősen — a város érzékenységének megsértésével is — Varannay András uramat. b) KASSA BÉRBE VESZI A PÉNZVERŐT, aa) Kasser nagyhangú ígéretei. Bethlen 1621 decemberében értesítette Kassát, hogy pénzverőket hívott be és kettő már meg is érkezett. Föltételezhető tehát, hogy a következő 1622. évben megkezdték a pénzverést. De a vállalkozás nem lehetett valami sikeres. Körülbelül két és fél év múlva, 1625 júniusában már Kassa veszi bérbe. Hogy miért adta Bethlen bérbe, nem találtuk nyomát. De valószínűleg Kasser Mihály, a pénzverés vezetője nem volt megfelelő ember, amint ez a város bérlete alkalmá317