Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - "A sok rossz pénzt úgy hozzák a borért, mint a vizet"

húsvétig 3, azután 2 pénzben kellett elfogadni. Az erdélyi nagy pótrát (polturát) itthon 4, az országon kívül 4 és fél pénzben kell számítani s adóba is vétesse el őfelsége. De úgy, hogy a behozandó árut a kereskedők drágábban ne adhassák, árát fel ne verjék. Lengyelországban és a többi szomszéd nemzeteknél azonban feljebb adhatják ötödfél, vagy akár több pénzben is. E rendelkezések kiegészítéseképen mindig hozzáteszik, hogy aranyat, ezüstöt, tallért, jó pénzt, jó dutkát, fő. és jószágvesztés terhe alatt tilos az országból kivinni. Vannak, kik a pénzzel úgy kereskednek, hogy a javát kihordják és rosszabbakat hoznak be helyébe. Ezeknek minden marhájukat vegyék el s az eféle embert akasszák föl. Aki a marhát feljebb adja ebben az országban, kobozzák el tőle.

1

6 Bethlen Gábor mint a gyakorlati élet iránt különös érzékkel bíró, reális államférfiú, korának egyik legkiválóbb nemzetgazdája, ki maga is kereskedett, ez anarchiába rendet akart hozni. E célból a 7 vármegyének Kassára 1623-ban összehívott gyűlése elé a többi ügyek mellett a pénzügy rendezésére is fejedelmi előterjesztést tett. Éspedig hogy mily fontosságot tulajdonított e kérdésnek, mutatja, hogy az idevonatkozó meglehetősen hosszú részt sajátkezűleg írta. Mindenekelőtt rámutatott arra a köztudomású tényre, hogy a rossz monéták, pénzek terjesztése mind a rendeknek, mind a szegény községeknek mily nagy károkat okoz. Keserves szívvel kell látnia mindenkinek, hogy emiatt a drágaság és az élet, élelem szüksége (szűkös volta) s vele a nép nyomorúsága napról-napra növekszik. Tehát e káros és veszedelmes dolgon úgy a rendeknek, mint neki (a fejedelemnek) segíteni kötelességük. Ha pedig a rendek nem akarnak: kijelenti, hogy a maga és fiscusa, kincstára számára a rossz pénzt egész birodalmában nem fogja elfogadni. Eddig való elvétele is, csak az Isten tudhatja, mily kárára volt. Ö már — hangsúlyozza — az 1622-iki kassai gyűlésen sem javallotta a mostani rossz pénz bevételét. De látva az elvételre való kedveket, mégsem ellenezte, sőt ajánlotta, remélve, hogy ezzel az országban a pénz, élés és marha szaporodni fog De az ellenkezőjét tapasztalta, nem bőség, hanem nyomorúság származott belőle. A kalmárok minden kereskedést e

1 hagyva nagy szorgalommal a jó pénzt keresik, felszedik, kihordják és rosszal kicserélve az országba hozzák naponkint. Ezért a rossz pénzt tollálni, mellőzni akarja birodalmában. Hogy pedig ez jobb módjával történjék, kéri a rendek véleményét és bírálatát. Ha azt akarják, hogy ió pénz forogjon, a kereskedőknek 1

8 1622 máj. és szept. erdélyi orszgy. IV. tc. E. O. E. 8. köt. 94. és 112. lap. 304