Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen ipari megrendelései - Bel- és külföldi ötvösművek

sárlásait. Hozzátéve egyszersmind, hogy török követségei üres kézzel semmit sem érhettek el a török portán. Az ötvösipar a XVII. században virágkorát élte. Az újvilág aranya-ezüstje, drágakövei bőséges új anyagot adtak műveléséhez és a tőkegazdálkodás kibontakozása új megrendelőket és vevőket. A porcellán- és üvegedények még csak most kezdték meg a versengést az aranyos ezüst tálakkal és kupákkal. E drágaságok ekkor szokásos és divatos felhalmozásának egyik oka volt a bankügy fejletlensége is, minélfogva kincsekben igyekeztek a gazdagok megőrizni a vagyont. Hogy Bethlen a hazai ötvösöket foglalkoztatta, számos följegyzés beszél róla. Kassa és Kolozsvár ötvösei ízléses és művészi munkájokról országosan híresek voltak. Dolgoztak is Bethlen részére. ,,A kassai aranyműves" különféle munkájáért 72 frtot vett fel a kassai kamara pénztárból. István kassai ötvös a generális-kapitány zászlója hegyének aranyozásáért, az aranyért s munkájáért 6 frtot kapott. Kassán az ötvösöket megbecsülték. Amint a communitás 1619-iki közölt névsorából látjuk, 4 ötvöst választottak be a 100 tagú községbe: Váradi Eötveös Jánost, Eötveös Ambrust, Zegedi Eötveös Ferencet, Egri Eötveös Mátyást. A kolozsvári ötvösöknek Csanádi Antal őfelsége számlájára nagy összeget, 400 frtot fizetett ki. A beszterceieknek óntálak árában 264 frtot. A szebeni ötvösök Katalin fejedelemasszony számára lóra való arany és drágaköves szerszámokat készítettek. Gyulafejérvári udvarában Bethlen egy német ötvöst tartott, mint udvari emberét. Igen nagy fizetése volt, évi 500 frt. Több mint pl. a püspök uramé, ki 300 frtot kapott udvari járandóságképen, a főprofesszor pedig 500 tallért. Az udvari olasz ötvösök együttes évi fizetése 800 frt volt (hogy hányé, nem írja). Csanádi Bécsből hozott a fejedelem számára ötvöslegényt. Adott neki műszerre 17 frtot. Az ötvösipar és ékszerek készítése a régi időkben is a nagyvárosi központok nagy forgalmában tudott csak kifejlődni. Hiába voltak nekünk is jeles müvész-ötvöseink. Ezeknek szűkkörű viszonyaink között összehasonlíthatatlanul kevesebb terük volt a munkálkodásra, fejlődésre és felkészültségre s így a nagyobbszabású igények kielégítésére, amilyen pli. Bethlené is volt. Ez a magyarázata külföldi, velencei, bécsi, konstantinápolyi, norinbergiai, krakkói ékszervásárlásainak és ötvösipari megrendeléseinek. Velencében Csanádi igen sok drágakövet, gyűrűt csináltatott, aranyat és drágaköveket adva hozzá. Pl. egy alkalommal 34 gyémántos, 34 rubintos, 6 öreg rubintos gyűrűt. Bécsben rubintokkal kirakott 3 aranykupa csinálásáért 1600 tallért fizettek. Aranyuk külön 3400 tallért tett ki. Ugyancsak Bécsben egy öreg gyémánt metszésétől 3000 tallért, rubintok pallérozásától 500 tallért fizettek. Egy arany kézre való (karpe270