Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kül-és belföldi vásárlásai - A fejedelem bevásárlói - Udvari szállítója, Csanádi Antal

kassai generális és a tokaji kapitány négyízben is vásároltak tafotát katonai zászlókra vagy 100 frtért. Ványai Illés Kassán 16 sing fekete virágos bársonyt vett á 7 frt, összesen 112 frt (1627). Őfelsége bizonyosan az ő zsidó doktora vejétől vásároltatott Kassán 226 sing mindenféle színekben tündöklő atlaszt, melyet nándorfejérvári mértékkel mértek, singit 3 tallérjával, összesen 678 tallérért, vagyis 814 frtért adta. Keletrőluhozta e finom árut, aminthogy a zsidók erre irányuló kapcsolataiknál fogva Kelet cikkeit közvetítették. E vásárlás árát egyenlítette ki Kornis János Zaraiban. Faktorok, ügynökök is szerepelnek a bevásárlásnál. így Krakkóban vöttek őfelsége számára adósságokban, vagyis hitelre 10 vég veres fajlondist majdnem 1000 frtért, kit meg is fizettek (1625). Valószínűleg az akkor Danckában járó Hatvani bízta meg őket. ee) Udvari szállítója, Csanádi Antal. A legtöbbször, legalább is húszszor Csanádi Antal kolozsvári kereskedőt bízta meg Bethlen, hogy részére külföldi, bécsi árukat vásároljon. Megközelítőleg sem kapott senki annyi megbízást, mint ő. Ügy hogy valósággal a fejedelmi udvar szállítójának mondhatjuk. Rendkívül ügyes, szakképzett, az összes üzletágakban otthonos kereskedőnek kellett lennie, hogy Közép-Európa legforgalmasabb világpiacán, Bécsben a mindenünnen ide halmozott áruk özönében s árai tekintetében eligazodjék. S a nem csekély igényű s nem épen mindenbe belenyugvó, hanem inkább mindent ellenőrző megbízójának, Bethlennek állandó megelégedését kiérdemelje.

1

8 Nemcsak százakat, hanem sok ezret is kitevő összegek, ről kellett Csanádinak folyton elszámolnia. De becsületességéhez kétség nem férhetett. Különben ura nem ragaszkodott volna hozzá több mint 10 éven át. Vásárlásairól ugyanis a följegyzések 1616-tól 1627-ig megszakítás nélkül folynak. Kereskedő voltát bizonyítja a Vásárlási könyvnek az az 5 följegyzése, melyek szerint őfelsége nála vásároltatott Kolozsváron boltjában, vagy Meggyesen, Enyeden bizonyára vásárok alkalmával. Az egyik ily följegyzés szerint Csanádi 1

5 Hogy bizony nem minden vásárlással volt a fejedelem megelégedve, bizonyítja Lőcséhez intézett e levele: Városotokbeli kereskedő (Scheuerner János), kit Krakkóba vásárlásra küldtünk, semmi kedvünkre való marhát nem hozott. Régi hányt-vett, törődött vont ezüstöt és néhány eszetendőtől fogva boltban hevert bársonyt, melyet ugyan keresve-keresett nekünk. Ily hitvány marhára nem :évén szükségünk, ez embernek a vásárlott rossz marhát visszaadván, kezéhez adatott pénzünket fogyatkozás nélkül vegyétek magatokhoz (Novizoli, 1620 júl. 7. Lőcse lt.). — Hasonlóan elégedetlen volt a pozsonyi Beck Lipót bécsi vásárlásával és megrendelésével. 252