Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

"Az feldöld az egy városra néz teljességgel" - Kassa meghódolása a városi jegyzőkönyv szerint - A meghódolás föltételei

nerális nem fog közéjük kimenni, de ök sem kapnak tőle menedéklevelet, hogy a városba szabadon bejöhessenek és itt minden félelem nélkül, kényelmesen tárgyalhassanak a generálissal. Kértek a követek időt és határnapot, hogy a város szabad polgáraival közölhessék e dolgokat és beleegyezésüket megnyerjék. Azt is kívánták a követek, hogy a főurak az Erdély fejedelme nevében eskü alatt adjanak biztosító levelet a következőkről: 1. Hogy a kassaiak minden jogát, sértetlenségét és kiváltságait érintetlenül meghagyják és az elveiteket visszaállítják. 2. Hogy a szepesi kamara és hivatalnokai az erdélyi fejedelem megérkeztéig érvényben és szabadságukban sértetlenül megmaradnak. 3. A fejedelemnek semmilyen lovaskatonája ne tartózkodjék itt (a városban), hanem csak 200 gyalogos katonája az ő költségén ellátva. 4. Egyetlen polgárnak, katolikusnak, sőt beköltözöttnek se történjék bántódása, sem erőszak, sem testi, sem vagyoni tekintetben. Ha vannak, akik báimi tekintetben vétkeztek, hagyják meg a város jogát, hogy ő büntesse, vagy bírságolja meg őket.

4) 5. Míg a fejedelem megjön, minden zár, a külső kapuké is, tehát az egész város őrizete a városbírónak és a szenátusnak kezében maradjon, míg a generálist biztonságba helyezik. 6. A tüzérségi tárgyak, a szertári hadnaggyal és a vezetőkkel együtt sértetlenül megmaradjanak. A magyar főurak biztosították a kassai követeket, hogy Erdély fejedelme a Magyarország feletti uralmat nem keresi. De a birodalom és a szövetséges tartományok nemességével arra törekszik, hogy Mihály ünnepén Pozsonyban egy evangélikust tegyenek cseh és magyar királlyá s e tartományok egyesülve is maradjanak, amit az erdélyi fejedelem elő is fog segíteni. Ezek előrebocsátása és a feltételek meghallgatása után a közgyűlés kijelentette, hogy Kassa polgársága a főurak és 4) Az egyezség e pontját súlyosan megsértették a városba bejövő hajdú katonák. A város ez egykorú jegyzőkönyve szerint a szept. 7-i szombatot megelőző hajnali 3 órakor a város híre és tudta nélkül a katolikusok papjait, 2 jezsuitát és a harmadikat, a széplaki apátság elöljáróját, (vagyis Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuita atyákat, valamint Körösy Márk esztergomi kanonokot) a gyalogosoknak, Rákóczi katonáinak hadnagya, bizonyos Bay Zsigmond (mint hírlik) meggyilkoltatta és a pöcegödörbe dobatta. Innen azonban a szenátus parancsára kihúzták s ugyancsak éjjel eltemették őket. 22