Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - Érintkezés a korabeli 4 bíróval - Négy kitüntetett polgár: Rajner, Varrannay, Bocatius, Magdeburger
ról már a kassai bírók között szólottunk. Rajner Menyhért Kassa meghódolása tekintetében úgy a Bocskai, mint Bethlen nemzeti küzdelmében döntö szerepet játszott. Bocskai bejövetelekor népszószóló, néptribun, türmender. így a száztagú communitás, választott község vezetője, elnöke volt. Mint ilyen, az egész közigazgatás, és városi gazdálkodás ellenőre. A biró mellett legfőbb városi tiszt. Különben Bocskait megelőzőleg s utána is később (1598, 99, 1601, 14,15,16) összesen 6 évig volt bíró. 1601-iki megválasztásánál odaírták a jegyzőkönyvbe, hogy a helvétiai, svájci Szent Gallenből származott. Állásának tekintélyével, személyes bátorságával a fölkelőkhöz csatlakozásnak ő a fő-fő mozgatója. A Bocskai fővezérével, Lippay Balázzsal való tárgyalásra kiküldötteknek is ő a vezetője. Hasonló szerepet játszott Bethlen megindulása idején is. Ekkor is igen fontos állást tölt be. Első szenátor és Kassa jószágainak gondviselője, grófja. Most is az ő befolyására és vezetése alatt kezdte meg a tárgyalásokat a város a fejedelem fővezérével, Rákóczi Györggyel. Ö vezette hozzá a Varannay András, Tánczos Pál, Kalmár János, Papp György és Melda György tanácstagokból álló teljes meghatalmazást nyert küldöttséget. Az ő házánál fogadtak hűséget szóval és kézadással a fejedelemnek az 5 város kiküldöttei. E szolgálatai elismeréseül és jutalmazására Bethlen mindjárt bejövetele után 10 nap múlva (1619 szept. 27) kassai kamarája igazgatójául nevezte ki (ma pénzügyigazgatónak mondanánk). Ugyanekkor tette meg Berzeviczy Andrást kamarai tanácsosnak Bocskai halála után az 1608-iki pozsonyi országgyűlésen Szegedy Andrással és Tolnay Mihállyal ő is a város kiküldött követe. Ez országgyűlés nemzeti reakció jellegét viselte magán. A nemesség Kassa döntő szerepét mellőzve a Bocskai-fölkelés minden sikerét a maga érdemánek tulajdonította s a maga javára akarta kihasználni. Az országos rendek közé bejutott városokat, nyolcat kivéve, a törvényhozásból kiszorította. Ilyen városellenes irányzatok okozták, hogy a kassai követe kellenzéki álláspontot foglaltak el s dec. 8-án Illésházy nádor előtt protestáltak az országgyűlés némely végzései ellen. Rajner Menyhért kereskedő volt s mint ilyen, jelentős vagyont szerzett. Végrendelete szerint volt háza, külvárosi majorja, Tokajban szőlője, Kassán földje. Voltak bolti javai és künnlévő követelései. Ezek közül az egyik nagy pénzösszegről, 3000 frtról szól. üzletét utolsó napjáig folytatta. Bécsben többeknek tartozott, mint olyanoknak, akiknél bevásárolta az áruit. 1621-ben halt meg. Emlékezetét a különféle Írásokon és okleveleken kívül két, mindnyájunk előtt álló emlék őrzi. Az egyik a mai Fő- és Szathmáry Györgyutca sarkán álló, a Dóm főkapujával szemben álló kétemele. 134