Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - A kölcsönös bizalom és előzékenység

gyelmességünket akarjuk hozzátok (barátságosan letegezi őket) mutatni, hogy most ebben az eztendőben 8000 frtban hagytuk meg (az évi taxát). Hagyjuk ezért és parancsoljuk, hogy minden késedelem nélkül hűségtek azon taxát a prefektusunk kezéhez adja. Gabriel. — Kérelmükre azonban még ebben az évben 6000-re szállította le, amiről Kovacsoczy kancellár értesíti őket.

5 íme, Kassa a válságos időkben is mindenképen fenntartotta a jóviszonyt és a hozzávaló feltétlen hűséget. „Kegyelmességét" és azt az eszmét, melyet a fejedelem képviselt és amelyért 10 éven át a legnagyobb személyi és anyagi önfeláldozással küzdött s amellyel a város és polgárainak biztonságát szolgálta, mindenekfelett sokra becsülte s mindvégig változatlan odaadással kitartott mellette. Külsőleg is kifejezésre jutott ez mindenkori ünnepélyes fogadtatásában s ez alkalommal neki és kíséretének adott bőséges ajándékokban, melyekkel „kedveskedni" igyekeztek uruknak és fejedelmüknek. Érdekes, hogy ezt nem iátjuk Lőcse magatartásában. Itt Hain krónikája szerint a polgárságban Bethlen katonáinak és vezéreinek, különösen a hajdúknak erőszakoskodása miatt nagy elllenérzés támadt, ami magának Bethlennek megítélésére is kihatott. Különösen rossz néven vették tőle, hogy egy, Hain szerinti súlyos sérelem esetén (a bíró és két tanácsos holtraverésekor) a garázdálkodó hajdúk megbüntetése helyett a különben szintén bűnös hajdút legyilkoló polgár kiadását kérte s a panaszramenő városi küldöttséget nem fogadta. Kassán ilyesmi nem történt. A közte és a város közt fennforgó sok ügyből következett, hogy nemcsak a fejedelem üzent a bírónak és tanácsnak, vagy hívatta őket, hanem megfordítva különféle városi közügyekben ők is fordultak hozzá írásban vagy kiküldöttek útján, avagy valami főember közvetítésével. Ily ügyeik voltak: harmincad kedvezményük fenntartását kívánták, adóleszállítást kértek, védték kiváltságaikat, védekeztek a katonai beszállásolások ellen. Különösen sok a tárgyalni valójuk a pénzverés dolgában. Rendszerint a bírót küldték ki egy-egy tanácstaggal, de fontosabb dolgokban harmad-negyedmagával. Ha sürgős volt, utána küldtek táborozása helyére, sőt Erdélybe, Gyulafehérvárra is. Így különösen 1625 nyarán találjuk a várost élénk közlekedésben Bethlennel. Kiküldik hozzá Gyulafehérvárra Zöch Miklóst, ki megjőve jelenti, hogy őfelsége nagy sok panaszolkodás után felét elengedte a harmincadnak. 5 Kassa, 1623 márc. 15. Kassa v. lt. 5995 és Várad, 1623 ápr. 1. Kassa, v. lt. 5998. 125